Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
A gettóban titokban röpcédulákat terjesztettek, Wladyslaw is rendszeresen találkozott egy ellenálló csoport tagjaival mindaddig, amíg a nácik le nem mészárolták őket. Wladyslaw, akinek családját deportálták, munkásként dolgozhatott. Eközben megpróbált [[fegyver]]eket szállítani a [[Németország|németekkel]] szembeszálló zsidó bajtársai részére. Az összecsapás kegyetlensége mély nyomokat hagyott a zenészben. Bújkálni kényszerült, melynek során bátor családok segítették, időről időre élelemmel látták el, vigyázva nehogy a nácik gyanúját felkeltsék. Amikor az [[Szovjetunió|oroszok]] már Varsó bevételéhez készülődtek, Wladyslaw súlyosan megbetegedett. Az éhségtől és szomjúságtól haldokolva annyi ereje sem maradt, hogy egy konzervet kinyisson. A németek elől egy padlásra rejtőzött.
 
Végül egy német tiszt rátalált; Wladislaw azt hitte, vége az életének. A tiszt azonban ételt és italt adott neki. Cserébe zongoráznia kellett az ugyancsak zeneszerető németnek. Amikor az oroszok megérkeztek a városba, a nagylelkű katona – miután télikabátját nekiajándékozta a zongoristának, hogy az meg ne fagyjon – csapataival együtt hátravonult. Wladislaw nagyon megörült, amikor látta az oroszlengyel katonákat közeledni, azonban ők németnek hitték és rálőttek. A zongoristának végül is sikerült kiabálva tudatni megmentőivel, hogy ő egy súlyosan sebesült, bujkáló, lengyel zsidó. Később Szpilmannak egyik barátja elmeséli, hogy találkozott egy német katonával, bizonyos Wilm Hosenfelddel, aki segítette őt a nehéz varsói időszakában, Szpilman azonban már nem tudta meghálálni a háború alatt kapott nagylelkűséget.
 
== Szereposztás ==
Névtelen felhasználó