„Wikipédia:Kínai nevek átírása” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xia (vitalap | szerkesztései) |
Xia (vitalap | szerkesztései) irányelv kiegészítése: Wikipédia:Szavazás/A kantoni nyelv egységes átírása, 2011 |
||
3. sor:
A '''kínai nevek átírására''' a magyar Wikipédia az alábbi gyakorlatot alkalmazza:
* A kínai nevek a szócikkek címében népszerű magyaros átírásban szerepelnek, a [[pinjin]]/[[jyutping]] alakról átirányítást kell készíteni.
** Ez alól kivételt képezhetnek a meghonosodott alakok, illetve a vegyes írású művésznevek (pl. [[Jet Li]], [[Joe Cheng]])
* A szócikkek szövegében mind a pinjin/jyutping, mind a magyaros alakot fel kell tüntetni, a {{sl|kínai}} sablon használatával. A szócikk tetejére {{pinjin és magyaros}}, illetve {{s|magyaros kantoni}} sablon kerül.
* A [[mandarin nyelv]]et és a [[kantoni nyelv]]et az alábbiak szerint kell átírni.
* A rossz átírású cikkeket a {{sl|kínaiátír}} sablonnal jelöljük meg. Ez a [[:Kategória:Rossz kínai átírású cikkek|Rossz kínai átírású cikkek]] kategóriába gyűjti őket, a tökéletesítendő cikkeket itt találod.
==Mandarin nyelv==
A pinjin sajátossága, hogy a szótagot szótagkezdetre és rímre (szótagvégre) bontja. Az alábbi – az [[Helyesírás (Osiris)|Osiris-féle Helyesírás]] útmutatását követő – táblázat segít a népszerű alak kikeresésében (kék háttérrel jelöltük azokat az eseteket, amikor a pinjin eltér a magyaros átírástól).
Figyelem! A pinjin átírást nem alkalmazzuk a kínaiból mint „idegen írásrendszerű nyelvből (pl. héber, japán, kínai, orosz, szerb stb.) ''átvett'' szavak”-ra ([[Helyesírás (Osiris)|OH]] 242. o.), mely kategória ugyan nyelvészeti értelemben nehezen meghatározható, mert egy folyamatot van hivatva jelölni, az idegen szavak „magyarrá” válását, a helyesírási szabályozás gyakorlati okokból állást foglal: az ilyen szavakat „mindig magyarosan írjuk”, „néhol hagyományosan kivételes írásmóddal”. Kínai példa az előbbire: ''[[fengsuj]],'' az utóbbira: ''[[Peking]]''. Ezeket az eseteket szintén gyakorlati okokból a Wikipédiában az [[Helyesírás (Osiris)|OH]] szótári részében közöltek alapján bíráljuk el, ami ott szerepel magyaros átírásban, az átvett szónak minősül, és magyarosan írjuk.
Rövid összefoglaló az eltérő szótagkezdetekről:
200. sor:
|
|}
==Kantoni nyelv==
A [[kantoni nyelv]]re hivatalos (akadémiai) magyaros átírás nincs, ezért az átírási rendszert a Wikipédia szerkesztői<ref>[[User:Chery|Chery]] és [[User:Adam78|Adam78]]</ref> dolgozták ki.
{| {{széptáblázat}}
! colspan="8" | szótagkezdetek
|-
! [[IPA]]
! [[:en:Standard_Cantonese_Pinyin|kantoni pinjin]]
! [[jyutping]]<ref>[[:en:Jyutping]]</ref><ref name="Cantonese.ca">{{cite web|url=http://cantonese.ca/romanization.php|title=Cantonese: Romaizations|accessdate=2011-9-5}}</ref>
! [[:en:Yale Romanization#Cantonese|Yale]]<ref name="Cantonese.ca"/>
! magyaros kantoni
|-
| [p]
| b
| b
| b
| p
|-
| [pʰ]<ref>{{audio-IPA|voiceless bilabial stop.ogg|[pʰ]}}: [[:en:voiceless bilabial plosive]] (aspirated)</ref>
| p
| p
| p
| ph
|-
| [m]
| m
| m
| m
| m
|-
| [f]
| f
| f
| f
| f
|-
| [t]
| d
| d
| d
| t
|-
| [tʰ]<ref>{{audio-IPA|aspirated voiceless alveolar stop.ogg|[tʰ]}}: [[:en:voiceless alveolar plosive]] (aspirated)</ref>
| t
| t
| t
| th
|-
| [n]
| n
| n
| n
| n
|-
| [l]
| l
| l
| l
| l
|-
| [k]
| g
| g
| g
| k
|-
| [kʰ]
| k
| k
| k
| kh
|-
| [ŋ]
| ng
| ng
| ng
| ng
|-
| [h]<ref>[h]: [[:en:voiceless glottal fricative]]</ref>
| h
| h
| h
| h
|-
| [kw]
| gw
| gw
| gw
| kv
|-
| [kʰw]
| kw
| kw
| kw
| khv
|-
| [w]
| w
| w
| w
| v
|-
| [ts]<ref>{{audio-IPA|voiceless alveolar affricate.ogg|[ts]}}: [[:en:voiceless alveolar affricate]]</ref>
| dz
| z
| j
| c
|-
| [tsʰ]
| ts
| c
| ch
| ch
|-
| [s]
| s
| s
| s
| sz
|-
| [j]
| j
| j
| y
| j
|-
! colspan="8" | szótagvégződések
|-
! IPA
! kantoni pinjin
! jyutping
! Yale
! javasolt magyaros kantoni
|-
| [aː]<ref>[a]: [[:en:open front unrounded vowel]]</ref>
| aa
| aa
| a
| á
|-
| [aːi]
| aai
| aai
| aai
| áj
|-
| [aːu]
| aau
| aau
| aau
| áu
|-
| [aːm]
| aam
| aam
| aam
| ám
|-
| [aːn]
| aan
| aan
| aan
| án
|-
| [aːŋ]
| aang
| aang
| aang
| áng
|-
| [aːp]
| aap
| aap
| aap
| áp
|-
| [aːt]
| aat
| aat
| aat
| át
|-
| [aːk]
| aak
| aak
| aak
| ák
|-
| [ɐi]<ref>[ɐ]: [[:en:near-open central vowel]], mintha rövid magyar „á”</ref>
| ai
| ai
| ai
| aj
|-
| [ɐu]
| au
| au
| au
| au
|-
| [ɐm]
| am
| am
| am
| am
|-
| [ɐn]
| an
| an
| an
| an
|-
| [ɐŋ]
| ang
| ang
| ang
| ang
|-
| [ɐp]
| ap
| ap
| ap
| ap
|-
| [ɐt]
| at
| at
| at
| at
|-
| [ɐk]
| ak
| ak
| ak
| ak
|-
! IPA
! kantoni pinjin
! jyutping
! Yale
! magyaros kantoni
|-
| [ɛː]<ref>[ɛ]: [[:en:open-mid front unrounded vowel]]</ref>
| e
| e
| e
| e<ref>Mivelhogy a mgh. nem é, hanem hosszú e & az előbbi szintén előfordul a kantoni átírásaiban.</ref>
|-
| [ei]<ref>[e]: [[:en:close-mid front unrounded vowel]]</ref>
| ei
| ei
| ei
| éj
|-
| [ɛːu]
| eu
| eu
|
| eu
|-
| [ɛːm]
| em
| em
|
| em
|-
| [ɛːŋ]
| eng
| eng
| eng
| eng
|-
| [ɛːp]
| ep
| ep
|
| eep
|-
| [ɛːk]
| ek
| ek
| ek
| ek
|-
| [iː]<ref>[i]: [[:en:close front unrounded vowel]]</ref>
| i
| i
| i
| í
|-
| [iːu]
| iu
| iu
| iu
| íu
|-
| [iːm]
| im
| im
| im
| ím
|-
| [iːn]
| in
| in
| in
| ín
|-
| [ɪŋ]
| ing
| ing
| ing
| ing
|-
| [iːp]
| ip
| ip
| ip
| íp
|-
| [iːt]
| it
| it
| it
| ít
|-
| [ɪk]<ref>[ɪ]: [[:en:near-close near-front unrounded vowel]]</ref>
| ik
| ik
| ik
| ik
|-
! IPA
! kantoni pinjin
! jyutping
! Yale
! magyaros kantoni
|-
| [ɔː]<ref>[ɔ]: [[:en:open-mid back rounded vowel]]</ref>
| o
| o
| o
| ó
|-
| [ɔːi]
| oi
| oi
| oi
| ój
|-
| [ou]<ref>[o]: [[:en:close-mid back rounded vowel]]</ref>
| ou
| ou
| ou
| ou
|-
| [ɔːn]
| on
| on
| on
| ón
|-
| [ɔːŋ]
| ong
| ong
| ong
| óng
|-
| [ɔːt]
| ot
| ot
| ot
| ót
|-
| [ɔːk]
| ok
| ok
| ok
| ók
|-
| [uː]<ref>[u]: [[:en:close back rounded vowel]]</ref>
| u
| u
| u
| ú
|-
| [uːi]
| ui
| ui
| ui
| új
|-
| [uːn]
| un
| un
| un
| ún
|-
| [ʊŋ]<ref>[ʊ]: [[:en:near-close near-back vowel]]</ref>
| ung
| ung
| ung
| ung
|-
| [uːt]
| ut
| ut
| ut
| út
|-
| [ʊk]
| uk
| uk
| uk
| uk
|-
! IPA
! kantoni pinjin
! jyutping
! Yale
! magyaros kantoni
|-
| [œː]<ref>[œ]: [[:en:open-mid front rounded vowel]]</ref>
| oe
| oe
| eu
| ő
|-
| [ɵy]<ref>[ɵ]: [[:en:close-mid central rounded vowel]]</ref>
| oey
| eoy/eoi
| eui
| öü<ref name="koey">Kiejtésre példa itt: [http://www.cantonese.sheik.co.uk/dictionary/examples/411/ 區 koey]</ref>
|-
| [ɵn]
| oen
| eon
| eun
| ön<ref name="tsoen">Kiejtésre példa itt: [http://www.cantonese.sheik.co.uk/dictionary/examples/484/ 春 tsoen]</ref>
|-
| [œːŋ]
| oeng
| oeng
| eung
| őng
|-
| [ɵt]
| oet
| eot
| eut
| öt
|-
| [œːk]
| oek
| oek
| euk
| ők
|-
| [yː]<ref>[y]: [[:en:close front rounded vowel]]</ref>
| y
| yu
| yu
| ű
|-
| [yːn]
| yn
| yun
| yun
| űn
|-
| [yːt]
| yt
| yut
| yut
| űt
|-
| [m̩]
| m
| m
| m
| m
|-
| [ŋ̩]
| ng
| ng
| ng
| ng
|}
Tónusok jelzésére c. ajánlása: a [[:en:Cantonese Pinyin#Tones]] számozása, a mandarin pinjin mintájára opcionális jelöléssel.
;Példák
{| {{szeptablazat}}
! [[kínai írás|írásjegy]]
! kantoni pinjin
! javasolt magyaros
|-
| 警察故事
| Ging2 chaat3 gu3 si6
| King csát kú szí
|-
| 詠春
| wing6 tsoen1<ref>Yale-ben cheun1.</ref>
| víng chön
|-
| 九龍城區
| Gau2 lung4 sing4 koey1
| Kau lung színg khöü
|-
| 大埔區
| Daai6 bou3 koey1
| Táj pou khöü
|-
| 陳冠希
| Tsan4 Gun3 hei1
| Chan Kún-héj
|-
| 你噏乜春? <ref name="tsoen" />
| Nei5 ngap1 mat1 tsoen1?
| Néj ngap mat chön?
|-
| 我住開東區<ref name="koey" />
| Ngo5 dzy6 hoi1 dung1 koey1.
| Ngó cű hój tung khöü.
|-
| 若果落雪，我會砌個雪人!<ref name="lok-syt">Kiejtésre példa itt: [http://www.cantonese.sheik.co.uk/dictionary/examples/321/ 落雪 lok syt]</ref>
| Joek6 gwo2 lok6 syt3, ngo5 wui6 tsai3 go3 syt3 jan4!
| Jők kvó lók szűt, ngó vúj chaj kó szűt jan!
|-
| 如果我唔係太攰，我會去買嘢<ref name="hoey">Kiejtésre példa itt: [http://www.cantonese.sheik.co.uk/dictionary/examples/243/ 去 hoey]</ref>
| Jy4 gwo2 ngo5 m4 hai6 taai3 gui6, ngo5 wui6 hoey3 maai5 je5.
| Jű kvó ngó m haj tháj kúj, ngó vúj höü máj je.
|-
| 當你睇到呢封信嘅時候，我已經離開咗香港<ref name="hoeng-gong">Kiejtésre példa itt: [http://www.cantonese.sheik.co.uk/dictionary/examples/937/ 香港 Hoeng gong]</ref>
| Dong1 nei5 tai2 dou3 ni1 fung1 soen3 ge3 si4 hau6, ngo5 ji5 ging1 lei4 hoi1 zo2 Hoeng1 gong2.
| Tóng néj thaj tou ní fung szön ke szí hau, ngó jí kíng léi hój có Hőngkóng.
|-
| 烏龍茶係茶嘅一種<ref name="oolong">Kiejtésre példa itt: [http://www.cantonese.sheik.co.uk/dictionary/examples/888/ 烏龍茶 wu lung tsaa]</ref>
| Wu1 lung2 tsaa4 hai6 tsaa4 ge3 jat1 dzung2.
| Vú lung chá haj chá ke jat cung.
|-
| 加油
| gaa1 jau4
| ká jau
|}
; Kivételek
Az átírás alól kivételt képeznek a már rögzült alakok (például Hongkong, Makaó) és a vegyes (angol-Jyutping/pinjin/Yale) írású nevek (pl. [[Jackie Chan]], [[Donnie Yen]])
; Jegyzetek
<references />
; Segédeszközök
* [http://hktv.cc/hp/cantonesetojyutping/ Hanzi to Jyutping]
* [http://www.chinese-lessons.com/cantonese/pingyam/romanizationConverter.htm Romanization converter (Cantonese)]
==A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei==
| |||