„Szentháromság-templom (Velemér)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Varga Domokos –> Varga Domokos (író) |
|||
1. sor:
{{coor title dms|46|
[[Fájl:
[[Velemér]] 10 falu központja volt az [[Árpád-kor]] elején, ezért feltehető, hogy templom, vagy egyik elődjének építését még [[I. István magyar király|Szent István]] rendelte el. Mivel a falu neve [[hunok|hun]] eredetű (amiből a hun kor óta folyamatos lakottságra lehet következtetni), Velemérnek már az [[avarok|avar]] korban is lehetett (vesszőfonatos falú) temploma. A most látható templom építésének pontos évszámát nem lehet tudni, a stílus alapján az [[1200-as évek]] végére teszik.
[[Fájl:Velemer 1977.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A veleméri román kori templom a restaurálás idején, 1977-ben, a fal kiszárítására szolgáló szellőzőnyílásokkal]]
A falu déli végében található Papréten emelkedik a [[Szentháromság]] tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt katolikus templom. [[Freskó]]it [[Aquila János]] festette [[1378]]-ban, melyek egyikén a mester [[önarckép]]e is felfedezhető.<ref>[[Varga Domokos (író)|Varga Domokos]]: Magyarország virágzása és romlása</ref> A veleméri templomot úgy keletelték, hogy a Szentháromság vasárnapján kelő nap első sugara a szentély boltozatán lévő Szentháromság jelképre essen. Az építők és a freskót készítő Aquila János ezen kívül figyeltek a [[napforduló]]ra is. A templom tudós plébánosának, Kovács Józsefnek a megfigyelése szerint a téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a [[Szűz Mária|Madonna]] ölében ülő gyermek [[Jézus]]t világítják meg elsőként. A [[téli napforduló]] a napisten feltámadásának pillanata, a boldogabb kor eljövetelének ígérete. A nemlét sötétjében a napkeltére várakozó templom méltó módon jelzi is ezt a korszakváltást: a kisded felragyogó arca mintegy életre kel a néhány perces sugárözönben. Sajnos, e bámulatos fényjelenségek megfigyelésére manapság csak elvi lehetőség van, mert a felkelő napot a közelmúltban telepített erdő fái eltakarják.▼
▲A falu déli végében található Papréten emelkedik a [[Szentháromság]] tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, [[keletelés|keletelt]] katolikus templom. [[Freskó]]it [[Aquila János]] festette [[1378]]-ban, melyek egyikén a mester [[önarckép]]e is felfedezhető.<ref>[[Varga Domokos (író)|Varga Domokos]]: ''Magyarország virágzása és romlása''</ref> A veleméri templomot úgy keletelték, hogy a Szentháromság vasárnapján kelő nap első sugara a szentély boltozatán lévő Szentháromság jelképre essen. Az építők és a freskót készítő Aquila János ezen kívül figyeltek a [[napforduló]]ra is. A templom tudós plébánosának, Kovács Józsefnek a megfigyelése szerint a téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a [[Szűz Mária|Madonna]] ölében ülő gyermek [[Jézus]]t világítják meg elsőként. A [[téli napforduló]] a napisten feltámadásának pillanata, a boldogabb kor eljövetelének ígérete. A nemlét sötétjében a napkeltére várakozó templom méltó módon jelzi is ezt a korszakváltást: a kisded felragyogó arca mintegy életre kel a néhány perces sugárözönben. Sajnos, e bámulatos fényjelenségek megfigyelésére manapság csak elvi lehetőség van, mert a felkelő napot a közelmúltban telepített erdő fái eltakarják.
A [[reformáció]] idején a falu reformátussá lett, az [[ellenreformáció]] során a lakosság református maradt, a templomot az osztrák megszállók visszaadták a katolikus egyháznak. A hívek nélkül maradt épület állapota leromlott, kis híján el is pusztult. Az [[1800-as évek]] második felében egy tűzvész oltóvize megrongálta a freskókat. A templom sokáig tető nélkül állt és a hajójában fák nőttek. Most - a képeket illetően - csak [[Rómer Flóris]] felmérésére hagyatkozunk.▼
[[Fájl:Civertanvelemérlegi2.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|Hátulnézet]]
Az 1919-es [[Tanácsköztársaság]] idején az orosz hadifogságból visszatért Szabó István, a falu későbbi iskolaigazgatója által szervezett szegényparaszti csoport (amelyet a lakosság "kuliter banda" néven emlegetett), tervezte a romos templom lebontását, hogy a kövekből istállót építsen.▼
▲A [[reformáció]] idején a falu reformátussá lett, az [[ellenreformáció]] során a lakosság református maradt, a templomot az osztrák megszállók visszaadták a katolikus egyháznak. A hívek nélkül maradt épület állapota leromlott, kis híján el is pusztult. Az [[1800-as évek]] második felében egy tűzvész oltóvize megrongálta a freskókat. A templom sokáig tető nélkül állt és a hajójában fák nőttek. Most
A templomot és a freskókat több alkalommal restaurálták. A tetőzetet leszámítva, amely az eredetinek megfelelően lehet helyreállítva, a kis templom őrzi a 1300-as évek végén megteremtett képét és lenyűgöző, bennsőséges hangulatát. Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, néhány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is.▼
▲Az [[1919]]-es [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején az orosz hadifogságból visszatért Szabó István, a falu későbbi iskolaigazgatója által szervezett szegényparaszti csoport (amelyet a lakosság
▲A templomot és a
A jelenleg katolikus templomban két mise van évente (Szentháromság napján és [[augusztus 20.|augusztus 20]]-án) a református többségű településen. Ezeken az alkalmakon kívül csak esetenként, például esküvők alkalmával van egyházi szertartás a szép műemléképületben.
==
<gallery>
Fájl:Velemer2.JPG|[http://www.cserepmadar.hu/03/szentharomsag-templom-hu.htm A veleméri Szentháromság-templom freskóvázlat]
Fájl:Velemer1.JPG|A [[Háromkirályok]] zarándoklata a kis [[Jézus]]hoz. [[Bérczi Szaniszló]] munkája
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
22 ⟶ 32 sor:
* [http://www.velemer.hu Velemér közösségi és turisztikai portál]
* [http://www.cserepmadar.hu/03/osvallasbol-orokolt-jelei-hu.htm A veleméri Szentháromság-templom ősvallásból örökölt jelei]
* [http://www.tar.hu/cserepmadar/muemlektemplom.htm Középkori Szentháromság-templom]
[[Kategória:Román építészet]]
[[Kategória:Magyarország középkori építményei|Velemer]]
[[Kategória:Őrség]]
|