Wikipédia

„IV. Gottfried alsó-lotaringiai herceg” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
319 280 szerkesztés
a clean up, replaced: *[ → * [, Német-Római Birodalom → Német-római Birodalom AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név = IV. GodfreyGottfried alsó-lotaringiai herceg
| állam =
| megnevezés = Alsó-Lotaringiai herceg, antwerpeni őrgróf
9. sor:
| koronázás dátuma =
| teljes_név =
| előd = [[III. GodfreyGottfried alsó-lotaringiai herceg]]
| utód = [[Itáliai Konrád|Konrád alsó-lotaringiai herceg]]
| házastárs = Matilda Signora di Canossa
| gyermekei = Beatrix
| uralkodóház =
| édesapa = [[III. GodfreyGottfried alsó-lotaringiai herceg]]
| édesanya =
| születési dátum = [[1025]]/[[1040|40]]
28. sor:
== Élete ==
 
Apja [[III. GodfreyGottfried alsó-lotaringiai herceg|GodfreyGottfried lotaringiai herceg]], anyja GodfreyGottfried első felesége, '''Doda''' (v. Guota/Uoda). Születési éve bizonytalan, mivel közvetlen információ nem maradt fenn, de apja valamikor az 1000/1020 években született.<ref>A "''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines''" krónika mint "''Godefridus Gibbosus''" említi, mint II. ''Szakállas'' GodfreyGottfried fiát ("''dux Bullonii Godefridus Magnus..dictus…Barbatus''"), és azt is hozzáteszi, hogy alacsony és púpos volt, de testi hibái ellenére roppant akaratereje volt ("''corpore exiguous tamen animo eximius''"). Forrás: ''Chronica Albrici Monachi Trium Fontium'' 1070, Pertz, G. H. (ed.) Monumenta Germaniæ Historica SS XXIII, p. 797.</ref>
 
Apja halála után [[1069]]-ben [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik német király]] nevezte ki IV. GodfreyGottfried néven Alsó-Lotaringia hercegévé és Verdun grófjává. Szintén 1069-ben házasodott (ld. lent). 1072-ben Toszkánába utazott, hogy feleségéhez csatlakozzon, de 1073-ben egymaga visszatért Lotaringiába.<ref name="Poull46">Poull, G. (1994) ''La Maison souveraine et ducale de Bar'' (Presses Universitaires de Nancy)., p. 46.</ref> 1074-ben fegyvereseket adott IV. Henriknek a szászok elleni küzdelmekhez, amivel kivívta a pápa, [[VII. Gergely pápa|VII. Gergely]] rosszallását (aki Henrik ellen küzdött az [[invesztitúraharc]]ban).
 
GodfreyGottfried neve feltűnik azon a listán, amely álítólag azon német nemeseket sorolta fel, akik a [[1076]]. [[január 24.|január 24-ei]] wormsi birodalmi gyűlésen le akarták mondatni Gergely pápát. GodfreyGottfried ezen felül vállalkozott arra, hogy sereget vezet Rómába, hogy a pápát elkergesse. Nemsokkal ezután, 1076. február 26-án<ref>''L'obituaire de la cathédrale de Saint-Lambert de Liège'', p. 28.</ref> Antwerpen közelében meggyilkolták, feltehetőleg [[I. Róbert flamand gróf]] utasítására.<ref>''Lamberti Annales'' 1076, MGH SS V, p. 243.</ref> Mivel csak lánygyermeke született, ezért unokaöccsét, GodfreyGottfried de Boulogne-t nevezte ki örökösének Alsó-Lotaringia trónjára.<ref>A "''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines''" jegyezte fel halálát, illetve temetését Verdun katedrálisában. Forrás: ''Chronica Albrici Monachi Trium Fontium'' 1076, MGH SS XXIII, p. 798.</ref>
 
== Családja és leszármazottai ==
 
Felesége '''Matilda, Canossa úrnője és Toszkána grófnője''' ([[1046]], Mantua - Bondeno de' Roncovi, [[1115]]. [[július 24.]]), Bonifác toszkán őrgróf és második felesége, Beatrix felső-lotaringiai hercegnő lánya. GodfreyGottfried és Matilda eljegyzését [[1055]]-ben kötötték, feltehetően amikor Matilda anyja hozzáment GodfreyGottfried apjához<ref>Poull (1994), p. 45.</ref> (mindkettejüknek ez volt a második házassága, amely 1054-ben, Mantuában történet).<ref>Az "''Annalista Saxo''" mindkét házasságát feljegyezte leszármazásával együtt: "''Machtildis filia Beatricis ex Bonifacio marchione de Langobardia''". Forrás: ''Annalista Saxo Cronica'', Pertz, G. H. (ed.) MGH SS VI, pp. 542-777</ref>
 
[[1069]]-ben Gottfried és Matilda közösen adományt tett a Saint-Hubert des Ardennes apátság javára.,<ref>''Chronicon Sancti Huberti Andaginensis'', MGH, SS, t. VIII, pp. 580-3, cited in Poull (1994), p. 46.</ref>, de Matilda [[1070]]-ben visszatért Toszkánába.<ref name="Poull46"/> A házassági problémákat feltehetően az is súlyosbította, hogy férj és feleség ellentétes oldalt támogatott az egyre súlyosbodó konfliktusban a Császárság és az Egyház között. Matilda anyja 1076-os halála után egyedül örökölte annak birtokait és címeit, 1078-tól kezdve mint "''dux et marchesa''", azaz hercegnő és grófnő uralkodott.<ref>Poull (1994), p. 48.</ref> Matilda VII. Gergely pápa egyik legkitartóbb és leghűségesebb támogatója volt és megpróbált közvetíteni a pápa és IV. Henrik között. Utóbbi 1077-es itáliai látogatása során Canossa várában fogadta a pápát.
42. sor:
1081-ben Matilda minden birtokát és vagyonát az egyházra hagyta, amelytől életfogytiglani hűbérbirtokként azokat visszakapta, de a birtokok jövedelmének nagy része így is a pápai kincstárat gazdagította.<ref>Poull (1994), p. 54.</ref> IV. Henrik végül 1085-ben Matilda összes lotaringiai birtokát (amelyet anyjától örökölt) elkobozta, Metz városát elfoglalta és támogatásáért cserébe Thierry verduni püspöknek adta.<ref>Poull (1994), p. 55.</ref> [[1089]]-ben Matilda titokban újra házasodott, második férje [[II. Welf bajor herceg]] volt, de [[1095]] nyarán elváltak.<ref>A "''Chronicon of Bernold''" jegyezte fel "''dux Mathildis filia Bonifacii marchionis, sed vidua Gotefridi ducis''" és "''Welfoni duci filio Welfonis ducis''" házasságát. Forrás: ''Bernoldi Chronicon'' 1089, MGH SS V, p. 449.</ref>
 
1091-ben Matilda megkísérelte fogságba ejteni az ismét Itáliába látogató IV. Henriket, de a terv meghiúsult Ugo d'Este (Matilda apósának féltestvére) árulása miatt.<ref name="Poull57">Poull (1994), p. 57.</ref> IV. Henrik ekkor üldözőbe vette Matildát és katonáit, akikre 1091-ben Tresenta mellett vereséget mért.<ref>Runciman (1978), Vol. 1, p. 101.</ref> A császár 1092-ben ostrom alá vette Monteveglio kastályát, de még abban az évben visszavonult Veronába, miután serege vereséget szenvedett a Canossa melletti Maddona della Battaglia-nál vívott ütközetben.<ref name="Poull57"/> Matilda végül MantuaMantova kivételével minden elvesztett birtokát visszaszerezte, amikor Henrik 1097-ben visszatért Németországba és 1098 közepén győzedelmesen bevonult Toszkánába.<ref>Poull (1994), p. 59.</ref> [[1102]]. [[november 17.|november 17-én]] megerősítette az egyháznak tett adományát és az oklevél szövege az egyik római templomban, márványtáblára vésve, ma is látható.<ref>Poull (1994), p. 60.</ref>
 
Henrik utóda, [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik]] 1111. május 6-án Bianello városában itáliai alkirálynak és a liguriai tartomány kormányzójának nevezte ki (amely nagyjából egybeesik a toszkánai egyházmegyével), valamint visszaadta neki 1081-ben elkobzott birtokait. 1115. július 24-én halt meg.<ref>Az "''Annales Cremonenses''" jegyezte fel 1115-ben "''comitissa Matildis''" halálát. Forrás: ''Annales Cremonenses'' 1115, MGH SS XXXI, p. 3. A "''Cronica of Sicardi Bishop of Cremona''" szerint a San Benedetto di Polirone monostorban temették el, amit apja kibővített ("''comitissa Matildis''" "''aput ecclesiam sancti Benedicti inter Padum et Lironem quam Teutaldus avus construxerat et Bonifacius pater eius ampliaverat''"). Forrás: ''Sicardi Episcopi Cremonensis Cronica'' 1115, MGH SS XXXI, p. 162.</ref>
 
GodfreyGottfried és Matilda házasságából egy gyermek született.
*Beatrix (kb. [[1070]]/71 - [[1071]]. [[augusztus 29.]] előtt) Létezésére egy utalás, hogy anyai nagyanyja, Beatrix lotaringiai hercegnő adományt tett két férje és unokája ("''neptis''") javára.<ref>''Memorie della gran Contessa Matilda, restituita alla patria lucchese da Francesco Maria Fiorentini.'' Seconda edizione da Gian Domenico Mansi (Lucca, 1756), pp. 86-89, cited in Poull (1994), p. 74.</ref>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/IV._Gottfried_alsó-lotaringiai_herceg”