„Az egyiptomi piramisok tipológiája” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Óbirodalom –> Egyiptomi Óbirodalom
27. sor:
Az első masztabának nevezett királysírt [[Anedzsib|Anedzsib Meribten]] építette [[Abüdosz|Abdzsu]] városa közelében, míg a korábbi szakkarai masztabák az egyiptológia mai állása szerint nem az uralkodók temetkezési helyei, sőt nem is [[kenotáfium]]ok, hanem alsó-egyiptomi nemesek sírhelyei.
 
Az [[I. dinasztia|első dinasztia]] [[Abüdosz]] ([[Umm el-Kaáb|Pekerben]]) sírjai a tumulus továbbfejlesztett változatai, masztabák. A [[masztaba]] arab szó, jelentése ''pad''. Ez a temetkezési forma az I. dinasztia idején kezdett terjedni, és az előkelők között divatos maradt egészen az [[Egyiptomi Óbirodalom|Óbirodalom]] végéig, amikor az uralkodók már régóta piramisba temetkeztek. A legnagyobb nem királyi masztabát [[Ptahsepszesz]] építette az V. dinasztia korában. [[Kús]] földjén ([[Núbia]]) még az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] korában is temetkeztek előkelők masztaba-típusú sírépítménybe.
 
A masztabák változatos alakúak, de jellegzetességük a ''téglaforma'', a többi - változékony - díszítőelem ennek kiegészítése. A sír felépítménye már nem kerek vagy ovális volt, hanem téglatest alakú téglarakás. A forma változását éppen az új építőanyag, a tégla alkalmazása kívánta meg, hiszen a földhalom természetes formája a kerekded domb, a téglából viszont téglatestet a legkönnyebb formálni. A sírforma változását a [[Nagada kultúra]] korában egyes előkelő sírok kezdik meg, amelyek a félig földbe vájt lakóház mintájára a „veremsír” és a hantolt sír helyett a „szögletes veremsír” típust formázzák. Ezeknek fő jellemzője a földbe vájt, téglával bélelt verem, amelyet tetővel láttak el, majd dombot emeltek rájuk a veremből kiásott földből.
42. sor:
 
==== Szakkara ====
Az I–II. dinasztia uralkodóihoz nemcsak Abüdosz, hanem Szokar (a mai [[Szakkara]]) környékén kapcsolhatók temetkezések – azaz mindkét helyen megtalálhatók ugyanazon uralkodók nevei.<ref>A mai, elfogadott vélemény szerint a szakkarai sírok nem az uralkodók kenotáfiumjai, hanem a helyi előkelőség masztabái.</ref> A [[kenotáfium]]ok ''(álsírok)'' rendszere később, a piramisépítő uralkodók korában fennmaradt folyamatos hagyományként, bár jelképi tartalma természetesen változott, átértékelődött. A szakkarai masztabák jelentősen eltérnek szerkezetükben a felső-egyiptomi masztabáktól, már ekkor több belső helyiségből álló, palotahomlokzatot utánzó függőleges falakkal ellátott építmények, amelyek inkább hasonlítanak az [[Egyiptomi Óbirodalom|Óbirodalom]] korának előkelő sírjaihoz, mint a királyi masztabákhoz.
 
A szakkarai nekropolisz területén időrendben [[Hór-Aha]] király egyik tisztviselőjének sírja az első ([[S 3507-es sír]]). E nyughely az egyszerű tumulus fejlődésének szemléletes példája. A földhalom helyett enyhén befelé dőlő falakkal emelt téglaépítmény van, mely több helységet foglal magában. A felépítményen azonban domború tető állt: az építtető nyilván azt akarta, hogy a téglából épített sír a tumulushoz hasonlítson. A sírkamrát egy négyszög-keresztmetszetű aknán át lehet megközelíteni a felépítmény belsejéből. A sírkamrából nyílnak a halotti kelengye raktárai. Méretei: 28×44 méter. A masztaba mind a négy oldalán a [[palotahomlokzat]]ot utánzó panelek sorakoztak, mely motívum később átkerült a kerítésfalra. Maga a kerítésfal itt egyszerű téglafal, több mint egy méteres szélességgel. A halotti kelengyés kamrákat a masztaba felépítményében képezték ki, amely építészeti elem később (IV-VI. dinasztia) az előkelők masztabáiban újra megjelenik.