„Sziklay János” változatai közötti eltérés

Munkatárs volt: Pesti Napló (1879-től), Független Hírlap (1879), Pesti Hírlap (1881-től), Budapest, Ország-Világ (1880-tól), Képes Családi Lapok (1881-től), Fővárosi Lapok (1882-től), Magyarország és a Nagyvilág (1883-84), Gombostű (1884), Színészek Lapja (1884-től rendes színházi tudósító), Gondűző (1884), [[Magyar SzalonSalon]] (1885) stb. Később a Magyar Államnak rendes belső munkatársa volt a lap megszüntéig. Írt még a Nagy Nemzeti Naptárba (1881-85), az Athenaeum Naptárába (1883-84), a Hölgyek Naptárába (1883-84). Cikkei a Figyelőben (III. 1877. Pozsonyvidéki Lapok), a Pozsonyvidéki Lapokban (1878. 296. sz. Marót bán, tanulmány), a Fővárosi Lapokban (1886. 16. sz. Naturalismus), az Aradi Közlönyben (1894. 270. sz. Nemzeti szellem az irodalomban); a Magyar Államban (1899. 173. sz. Petőfi sírján, 1904. 105. sz. Jókai és a Balaton, 127. sz. Jókai pályája, 1908. 85. sz. A vidéki városok fejlődése a millennium óta). Számos művet fordított, köztük [[Lope de Vega]]nak a Nemzeti Színházban előadott Király és pór c. verses vígjátékát.