„Finály Henrik” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Magyar Zsidó Lexikon +Magyar zsidó lexikon) |
infobox és kiegészítések |
||
1. sor:
{{Tudós infobox
Kendi '''Finály Henrik''' ([[Óbuda]], [[1825]]. [[január 16.]] – [[Kolozsvár]], [[1898]]. [[február 13.]]) magyar klasszika-filológus.▼
| név = Finály Henrik
| kép = Henrik Finály.jpg
| képméret =200px
| képaláírás = Kendi Finály Henrik
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint = Ő írta a [[méter]]t ismertető első magyar nyelvű könyvet.
| nemzetiség = magyar
| állampolgárság =
| születés dátuma = [[1825]]. [[január 16.]]
| születés helye ={{Magyarország}}, [[Óbuda]]
| halál dátuma =[[1898]]. [[február 13.]] {{életkor-holt|1825|01|16|1925|01|16}}
| halál helye =[[Kolozsvár]]
| házastárs =
| gyermekei =
| lakhely =
<!-- Iskolái -->
| felsőoktatási intézmény =[[Bécsi Egyetem]]
| más intézmény =
| egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
| szakterület =klasszika-filológia
| kutatási terület =
| tudományos fokozat = tanár
| mérnöki ág =
| aktivitási típus =
| szakintézeti tagság =
| felsőoktatási munkahely1 =
| felsőoktatási beosztás1 =
| felsőoktatási munkahely2 =
| felsőoktatási beosztás2 =
| kutatóintézeti munkahely =
| kutatóintézeti beosztás =
| más munkahelyek =
| jelentős munkái =
| jelentős tervfeladatai =
| tudományos publikációk száma =
| szakmai kitüntetések =
| akadémiai tagság = [[Magyar Tudományos Akadémia]]
| hatással volt =
| hatással voltak rá =
| honlap =
}}
▲Kendi '''Finály Henrik''' ([[Óbuda]], [[1825]]. [[január 16.]] – [[Kolozsvár]], [[1898]]. [[február 13.]]) magyar klasszika-filológus tanár. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja és az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] titkára. Ő írta a [[méter]]t ismertető első [[magyar nyelv]]ű könyvet.
== Életpályája ==
A gimnáziumot a pesti piaristáknál, illetve az ágostai evangelikusoknál végezte. 1841-től Bécsben mérnöki tanulmányokat folytatott, emellett az egyetemen felsőbb matematikát és csillagászatot is hallgatott.
1848 húsvétkor hazatért Budapestre, és tanári állásért folyamodott, de báró [[Eötvös József]] azt mondta neki, hogy most nem professzorokra, hanem katonákra van szüksége a hazának. Erre beállt honvédtüzérnek, és a [[schwechat]]i csatában, mint irányzó vett részt. A [[világos]]i fegyverletétel után [[Soborsin]]nál mint főhadnagy fogságba esett; elvitték Aradra, besorozták és Olaszországba küldték, ahol a 34. gyalogezredbe
Először magánórák adásával foglalkozott, majd 1851 januárjában nevelőnek állt [[Bethlen János (politikus 1791–1851)|gróf Bethlen János]] fiai mellé. A grófnak ugyanebben az évben bekövetkezett halála után növendékeivel Erdélybe ment, és miután az özvegy grófné elhatározta, hogy Kolozsvárt marad, az ő kérésére Finály is ott maradt. Itt már 1852-ben elvállalta az alsóbb kereskedelmi iskola vezetését. 1853-ban lemondott nevelői állásáról, és készült visszatérni Pestre, amikor dr. [[Haynald Lajos]] püspök kinevezte tanárnak a [[Báthory István Elméleti Líceum|kolozsvári római katolikus gimnáziumhoz]], és ezzel Kolozsvárt marasztotta. 1856-ban az erdélyi gazdasági egylet titkárává választották; 1857-ben az erdélyi múzeum-egylet szervezésére és alapítására alakított bizottság jegyzője lett. 1858-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává vált, 1859-ben az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] titkára lett. 1860-ban lemondott a tanári állásáról, és az erdélyi királyi főkormányszéknél gróf [[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]] erdélyi kormányzó mellett elnöki fogalmazó lett. E hivataláról 1863-ban lemondott, amikor a múzeum-egylet megválasztotta a régiség- és éremtár őrévé. 1868-ban átvette a római katolikus líceum nyomdájának vezetését, és ekkor a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara megválasztotta elnökének. A nyomdát 1871-ben átadta.
1872-ben az új kolozsvári egyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. A római ''Instituto di Correspondenza Archaeologica'' levelező tagja, illetve az erdélyi országos gazdasági egylet és a román népművelő egylet tiszteletbeli tagja volt. Sírja a [[Házsongárdi temető]]ben található.
== Művei ==
[[Fájl:Hazsongard Kendi Finaly Henrik.JPG|bélyegkép|250px|jobbra|Sírja a [[Házsongárdi temető]]ben.]]
* A polgár és kereskedő számvetése. Kolozsvár, 1853. (Első magyar könyv, amely a [[méterrendszer]]t ismertette.)
28 ⟶ 71 sor:
* A besztercei szószedet. Budapest, 1892. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. XVI. 1. Ism. [[Századok (folyóirat)|Századok]].)
== Műfordításai ==
* Mionette, regény Müller Jenőtől, franciából. Kolozsvár, 1859.
* Diótörő és egérkirály, rege. [[E. T. A. Hoffmann|Hoffmann E. T. A.]] eredetije után a magyar ifjuságnak magyarul regéli. Budapest, 1873.
== Források ==
* {{CitLib | aut = [[Lászlóffy Aladár]] | tit = Házsongárd | red = Helikon | loc = Budapest | ann = 1989 | pag = 83 | isbn = 963 207 975 2}}
* {{MÉL|1|512|ABC03975/04477.htm}}
* {{Szinnyei|3||f/f05595.htm}}
* [[Magyar zsidó lexikon]]. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
== További információk ==
* {{cite web
|url=http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=942
|title=A kolozsvári Finály család
|accessdate=2011-12-22
|publisher=muvelodes.ro
|language=magyar
|author=Orbán István
}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||