„Francesco Cavalli” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
|aláíráskép =
}}
'''Pietro Francesco Cavalli''' ([[Cremona]], [[1602]]. [[február 14.]] – [[Velence (Olaszország)|Velence]], [[1676]]. [[január 14.]]) olasz barokk zeneszerző, a velencei operaiskola [[Claudio Monteverdi]] mellett legkiemelkedőbb alakja.
 
== Élete ==
 
Eredeti neve Francesco Caletti Bruni. Apja Giovanni Battista Caletti a város katedrálisának orgonistája és kórusmestere volt. Cavalli gyermekkorában a [[katedrális]] kórusában énekelt és már ekkor kitűnt énektudásával. 1616-ban egy velencei nemes, Frederico Cavalli pártfogásába vette, és magával vitte [[Velence (Olaszország)|Velencébe]]. Később patrónusa iránti tiszteletből vette fel a Cavalli nevet. Velencében lehetősége nyílt zenei tanulmányai folytatására: a [[Szent Márk Székesegyház]] kórusának lett a tagja, ahol a kor egyik legnevesebb zeneszerzőjétől, [[Claudio Monteverdi]]től tanult. 1620-ban a San Giovanni e Paolo templom orgonistája lett. Legelső ismert zeneműve egy [[motetta]], 1625-ben jelent meg a ''Ghirlanda sacra'' című gyűjteményben. 1630-ban feleségül vett egy gazdag nemesi családból származó lányt, Maria Sozomeno-t. A házasság biztosította számára az anyagi biztonságot és lehetővé tette, hogy több időt szentelhessen a komponálásnak.
 
37 ⟶ 36 sor:
 
== Munkássága ==
 
Első operája a ''Le nozza di Teti e di Peleo'' a legrégebbi fennmaradt [[velencei opera]]. A [[római opera]] mintáját követi, bővelkedik rövidebb hangszeres részekben, kórusokban és együttesekben, amelyek a cselekmény menetébe illeszkednek. A [[recitativo]] uralkodó, de időközönként átalakul [[arioso]]vá, zárt formát azonban nem alkot. Az [[ária]], együttesek, a recitativo és a zenekari részek Cavalli más operáiban sem különültek el határozottan, operáiban nem alakított ki zárt formákat. Jellemző a [[prológus]] alkalmazása. Az ''Il Giasone'' előtérbe helyezi a [[heroikus-komikus]] opera elemeket. Az [[argonauták]] történetét gazdagítja [[komikus]] elemekkel, a komikus és a komoly figurák közötti ellentétet zeneileg is kifejezi. Itt már uralkodóvá válik a szólóének, visszaszorul a recitativo. A ''Il Giasone'' a 17. század legtöbbet játszott operája lett. A [[komikus-heroikus]] elemek megfigyelhetők a nemrégiben [[René Jacobs]] által felújított ''La Calisto''ban is.
 
80 ⟶ 78 sor:
*''Massenzio'' (1673)
 
== Felhasznált irodalomForrások ==
 
*C. Orselli-E. Rescigno-R. Garavaglia - R. Tedeschi - G. Lise - R. Celletti: ''Az opera születése'', Európa zenéje sorozat, Bp. Zeneműkiadó, 1986, 30-30. o.
* Gerhard Dietel: ''Zenetörténet évszámokban I''., Bp., Springer kiadó, 1996, 280., 289., 301. o.
87 ⟶ 84 sor:
* Az angol és a francia wikipédia megfelelő szócikkjei
 
== További információk ==
[http://www.youtube.com/results?search_query=francesco+cavalli&search_type=&aq=f]