„Ploidia” változatai közötti eltérés

''Euploidnak'' mondunk egy egyedet, ha az normális számú [[kromoszóma]]készlettel rendelkezik. Például egy emberi [[sejt]] ''euploid'' kromoszómaszáma 46.

 

A '''haploid''' (görögül egyszerűt jelent) [[sejt]] minden kromoszómából egy kópiát tartalmaz.

 

Növények és egyes [[alga]]fajok képesek váltani a haploid és diploid állapot között generációról generációra (alternation of generation). A legtöbb diploid élőlény haploid ivarsejtet termel, melyek a másik ivarsejttel létrehozzák a zigótát, a diploid sejtet. A [[meiózis]] során az ivarsejt prekurzorának [[kromoszóma]]készlete véletlenszerűen megfeleződik, létrehozva ezzel a haploid [[spermium]]ot vagy [[petesejt]]et.

 

A '''diploid''' (görögül kettőt jelent) [[sejt]]eknek két kromoszómakészletük van, melyek homológ kromoszómák, azaz egy készlet a nőstény, egy a hím felmenőtől származik. A legtöbb [[szomatikus sejt]] diploid.

 

A '''haplodiploid''' [[faj]]ok egyik neme csak [[haploid]], másik neme csak diploid sejteket tartalmaz. Például a hím haploid, a nőstény diploid. Ilyen fajokban, a hím megtermékenyítetlen petesejtből fejlődik ki (szűznemzés, vagy parthenogenezis), míg a nőstény a megtermékenyített petesejtből, mivel a spermium szolgáltatja a másik kromoszómakészletet, mikor megtermékenyíti a petesejtet.

 

'''Haplodiploidia''' számos fajban megfigyelhető, úgy mint a hangyákban, méhekben, darazsakban. Növeli a rokonszelekciót, amely talán magyarázat lehet ezen fajok különös társadalmi formáira. Egyes esetekben a munkás [[ízeltlábú]]ak képesek diploid sejtet létrehozni, mely királynőként fog fejlődni.

 

'''Haploidizáció''' (a görög απλοποίηση = egyszerűsíteni szóból) során diploid [[sejt]]ből haploid keletkezik. Ez egy olyan laboratóriumi technikát igényel, melyben arra kényszerítenek egy normális sejtet, hogy szabaduljon meg kromoszómáinak felétől.

 

Ez egy volt azon folyamatok közül, melyek során [[japán]] kutatók létrehozták Kaguját, az apa nélküli egeret.

 

Egy [[aneuploid]] [[sejt]] nem megfelelő számú [[kromoszóma]]készlettel rendelkezik. Ez hibákhoz vezethet a sejt fejlődésében. Az aneuploidiák emberi sejtekben általában letálisak, de az ivari kromoszómák ([[Klinefelter-szindróma]]) és a 21-es kromoszóma ([[Down-szindróma]]) triszómiája az [[élet]]tel összeegyeztethető.

 

A [[tumor]]ok számos formájában fel lehet fedezni aneuploidiát, mivel a nem fiziológiás számú [[kromoszóma]] nem megfelelő kapcsolódáshoz vezethet.

 

A '''poliploidia''' az az állapot, amikor a [[sejt]] több (azonos vagy különböző fajból származó) [[kromoszóma]]készlettel is rendelkezik. Létrejöhet két közeli [[faj]] hibridizációjából, ez az allopoliploidia. Jó példa az ún. [[Brassica-háromszög]], miszerint három különböző faj hibridizálódik minden lehetséges páros kombinációban, hogy ezáltal három eltérő allopoliploid fajt képezzenek.

 

A poliploidiával kapcsolatos jelenség a [[poliploid komplex]].

 

A [[prokarióta|prokarióták]] növekedésének körülményeitől függően, 1-től 4-ig terjedően változhat a kromoszómakészletük száma. Ezt nagyrészt a [[replikáció]] teljes vagy részleges jellege befolyásolja, hiszen az ilyen élőlények folyamatosan osztódnak.

 

Paleopoliploidia alatt a több millió évvel ezelőtt lezajlott genom-duplikációkat értjük, akár auto-, akár allopoliploidiáról van szó. A legtöbb paleopoliploid élőlény az evolúciós folyamatok során a diploidizáció által elvesztette [[poliploid]] státusát, és diploidnak tekinthetők.

 

* {{fordítás|en|Ploidy}}