Wikipédia

„Dobronak” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
botok
117 228 szerkesztés
a Bottal végzett egyértelműsítés: Esterházy Miklós –> Esterházy Miklós (1765–1833)
54. sor:
A [[18. század]]ból több összeírás is megemlíti a településen működő iparágakat, amelyek közül legjelentősebb a fazekasság volt. Amíg [[1703]]-ban 6 iparos élt Dobronakon, addig 1750-ben már 44 (41 fazekas) tevékenykedett a településen. 1773-ban az összeírt 82 iparosból 72 működött agyagiparosként. [[Mezőváros]]i jogállásából és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan évente két vásárt rendeztek a településen, az egyik az Úr-nap utáni hétfőre esett, a másik július 25-re, azaz [[Idősebb Jakab apostol|Szent Jakab]]-napjára. [[1864]]-es adatok alapján Dobronakon 3 vegyeskereskedés működött, valamint 38 fazekas, 3 kovács, 2 asztalos, 1 kádár, 1 mészáros, 1 molnár, 1 szűrszabó és 1 cipész dolgozott.
 
[[1848-491848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49]]-ben 20 dobronaki fiatal lett besorozva a magyar honvédségbe. Az [[1867]]-es [[kiegyezés]]t követő közigazgatási átrendezés során Dobronak az alsólendvai járáshoz került. [[1887]]-ben körjegyzőségi székhely lett, Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza, Jósec, Kámaháza, Kebele, Radamos és Zsitkóc települések tartoztak a dobronaki jegyző alá. A dualizmus évtizedei alatt önálló csendőrőrsöt, postai és körorvosi hivatalt kapott, [[1892]]-ben pedig megalapították a tűzoltóegyletet. [[1912]]-ben a településen 3 vegyeskereskedő, 1 vasárubolt, több cipész, asztalos, kerékgyártó és fazekas, valamint egy borbély tevékenykedett. Téglagyára [[1911]]-ben kezdte meg működését.
[[Fájl:Bukovniško jezero.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Bakónaki-tó]] Dobronak mellett]]
Az [[Első világháború|I. világháború]]ban 27 dobronaki fiatal halt hősi halált. [[trianoni békeszerződés|Trianon]] után a jugoszláv államhoz került Dobronak közigazgatási, egyházi és gazdasági szerepe csökkent, mivel a vonzáskörzetébe tartozó helységek egy része a határ túloldalára került. [[1919]]-ben a területet birtokba vette néhány napra a [[Vendvidéki Köztársaság]] fegyveres ereje.
 
A viszonylagos túlnépesedés, a világgazdasági válság és a diszkriminatív jugoszláv földreform (mely a település magyar lakosságát kizárta a földosztásból) nagyarányú kivándorlást idéztek elő a két világháború közötti időszakban.
62. sor:
[[1922]]-ben Dobronakon fűrésztelep létesült, 1930-ban a posta [[telefon]]t kapott, a [[nagy gazdasági világválság|gazdasági világválságot]] követően, 1935-ben pedig egy kisebb [[gőzmalom|gőzmalmot]] helyeztek üzembe.
 
A [[Második világháború|II. világháború]] alatt, 1941 és 1945 áprilisa között Dobronak újra magyar fennhatóság alá került. A falu lakossága sokat szenvedett a háború alatt, 22 fő vesztette életét. A [[JoszipJosip Broz Tito|titói]] [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]] bevezették a termény-, valamint az állat-beszolgáltatást és a jegyrendszert. A kilátástalanság miatt sok fiatal az illegális kivándorlásban keresett menedéket. Később a hazai és a külföldi munkalehetőségek, valamint a mezőgazdaság helyzetének javulása jelentős mértékben növelték az életszínvonalat.
 
A háború utáni hatvan év építkezései következtében Dobronak új arculatot kapott. Kiépült a [[villanyáramelektromosság|villany-]], a víz- és a telefonhálózat, 1962-ben átadták az új iskola épületét, 3 lakótömb is épült. Az 1970-es években kaptak a település utcái aszfaltburkolatot, 1983-ban adták át a kultúrotthont, szabályozták a patak medrét. Ezzel szemben a II. világháború után államosított gazdasági kisüzemek sorra zárták be kapuikat. Amíg a [[20. század]] elején, 1910-ben a településen 1478 személyt írtak össze, addig közel száz évvel később, 2002-ben már csak 948 főnyi népesség élt a településen.
 
A település lakosainak száma csökkenőben van. Fő foglalkozásuk a [[mezőgazdaság]].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dobronak”