„Kozmológiai állandó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
korr, átfogalmaz
15. sor:
:<math>R_{\mu \nu} -\frac{1}{2}R\,g_{\mu \nu} + \Lambda\,g_{\mu \nu} = {8 \pi G \over c^4} T_{\mu \nu}</math>
 
Az ebben szereplő arányossági tényezőt, melyet Λ-val jelölünk, szokás kozmológiai állandónak nevezni. E tag bevezetésevelbevezetésével bővített egyenleteknek már voltak statikus Univerzumuniverzum megoldásai. Ennek Einstein azért örült, mert az akkori világnézet szerint a világ statikus (változatlan) volt. Hamarosan kiderült azonban, hogy ezen megoldások instabilak. Ezért Einstein később a kozmológiai állandó bevezetését élete legnagyobb tévedésének nevezte.
Ennek Einstein azért örült, mert az akkori világnézet szerint a világ statikus (változatlan) volt. Hamarosan kiderült azonban, hogy ezen megoldások instabilak. Ezért Einstein állítólag, a kozmológiai állandó bevezetését, élete legnagyobb tévedésének nevezte.
 
== Értéke ==
 
Az első tudományos cikk, melyben megfigyelési adatokból a kozmológiai állandó nem nulla értékére következtettek, egy magyar kutatócsoport publikációja volt.<ref>Paál, G.; Horváth, I.; Lukács, B.: Astrophysics and Space Science, vol. 191, no. 1, 1992, p. 107-124. doi = 10.1007/BF00644200</ref>
[[Paál György]], Holba Ágnes, [[Horváth István (fizikus-csillagász)|Horváth István]] és [[Lukács Béla (fizikus)|Lukács Béla]] későbbi cikkekben, további kozmológiai paraméterekre is becsléseket tettek.<ref>Holba, Agnes; Horváth, I.; Lukács, B.; Paál, G.: Astrophysics and Space Science, vol. 198, no. 1, 1992, p. 111-120. doi = 10.1007/BF00644305</ref><ref>Holba, Agnes; Horváth, I.; Lukács, B.; Paál, G.: Once more on quasar periodicities. Astrophysics and Space Science (ISSN 0004-640X), vol. 222, no. 1-2, 1994, p. 65-83 doi = 10.1007/BF00627083</ref>
26 ⟶ 24 sor:
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
*[[Általános relativitáselmélet]]
*[[Einstein-egyenletek]]