„Szabolcsi Bence” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1973-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
→Életpályája: Tóth Aladár (zenetudós)|Tóth Aladár |
||
6. sor:
[[Budapest]]en tanult jogot, [[irodalomtörténet]]et és [[filozófia|filozófiát]] (1917-20) és [[Lipcse|Lipcsében]] [[zene]]tudományt, [[művészettörténet]]et és [[történettudomány|történelmet]] (1921-23).
Társszerkesztője volt a ''"Zenei Szemlének"'' (1926–29), [[Tóth Aladár (zenetudós)|Tóth Aladár]]ral a ''[[Zenei lexikon]]''nak (1930–31). Tagjává választotta őt [[1936]]-ban a [[london]]i ''Royal Asiatic Society'', [[1938]]-ban a ''Nemzetközi Zenetudományi Társaság'', [[1940]]-ben a ''Nemzetközi Népzenei Tanács'', valamint [[1960]]-ban a [[Finnország|finn]] ''[[Kalevala]] Társaság''.
[[1945]]-től a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola]] [[zenetörténet]]-tanára. [[1951]]-ben megalapította és haláláig irányította a [[zenetörténet|zenetörténész]]-képzés legelső [[magyarország]]i műhelyét, a [[zenetudomány]]i tanszakot. 1950–1956 között az ''"Új Zenei Szemle"'', 1960-tól 1973-ig a ''"Magyar Zene"'', haláláig a ''"Studia musicologica"'' c. folyóiratok szerkesztő bizottságának tagja volt. Ez utóbbinak ([[Kodály Zoltán]] [[1967]]-ben bekövetkezett halála után szerkesztője lett. 1951–1956, valamint 1959–1961 között elnöke volt a [[Magyar Zeneművészek Szövetsége|Magyar Zeneművészek Szövetségének]]. [[Bartha Dénes]]sel együtt szerkesztették a ''"Zenetudományi tanulmányok"'' tízkötetes könyvsorozatát (1953–62).
| |||