„Litván Nagyfejedelemség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ortodox –> ortodox kereszténység |
|||
10. sor:
=== A lengyel–litván perszonálunió ===
A 14–15. században, kihasználva a tatár terjeszkedés kínálta lehetőséget, a Litván Nagyfejedelemség a mai [[Fehéroroszország]], [[Ukrajna]], [[Oroszország]] egy részét is magába olvasztotta, határai a [[Balti-tenger]]től a [[Fekete-tenger]]ig terjedtek. A
A meghódított területek szláv népessége is erős hatással volt az állam belső szerkezetére (hadsereg, pénzügyek), illetve kultúrájára (a vezetőréteg egy része [[ortodox kereszténység|ortodox]] hitre tért). Az ország szláv nyelvet használt a hivatali és egyházi életben, a litván nyelv pedig sok helyütt visszaszorult, ami elszlávosodással fenyegette az országot. Mindez megváltozott [[1386]]-ban, mert Jagelló ([[Jogaila]]) nagyfejedelem felvette a római katolikus vallást, [[I. Lajos magyar király]] lányának, [[Hedvig lengyel királynő|Hedvig]]nek a kezével [[II. Ulászló lengyel király|II. Ulászló]] néven elnyerte a lengyel trónt, megteremtve ezzel a több mint 400 éves lengyel–litván együttélés alapjait, így a keleti szláv hatás a litván területeken csökkent.
Utódai (a [[Jagelló-ház|Jagellók]]) a 15–16. században több európai trónt is megszereztek. Az egyesült lengyel–litván hadsereg az [[1410]]. évi [[Grünwaldi csata|grünwaldi csatában]] megtörte a [[Német Lovagrend]] hatalmát. A 15. században lengyel mintára kiépült, illetve átalakult a litván állami intézményrendszer és a társadalom. A 15. századtól a Litván Nagyfejedelemség területe zsugorodni kezdett: délen a terjeszkedő tatároktól, északon a velük szövetséges oroszoktól szenvedtek súlyos vereséget. Az [[1558]]–83-as livóniai háborúban Litvánia csak a lengyel fegyveres támogatásnak köszönhette a teljes felmorzsolódás elkerülését. A segítség ára az [[1569]]-ben megkötött [[lublini unió]] volt, amely a két ország egyesülését jelentette.
| |||