|
Szatmár vármegye (l. a mellékelt térképet) hazánk északkeleti részében, északon [[Bereg vármegye|Bereg]], [[Ugocsa vármegye|Ugocsa]] és [[Máramaros vármegye]], nyugaton [[Szabolcs vármegye]], délen [[Bihar vármegye|Bihar]], [[Szilágy vármegye|Szilágy]] és [[Szolnok-Doboka vármegye]], keleten az utóbbi és Máramaros vármegye határolja.
Területe 6491,23 km². A vármegye nyugati nagyobbik fele [[síkság]], melynek felszíne kelet és [fdéldél felől északnyugat felé lejt és a [[Tisza]] mentén a legalacsonyabb (110-115 m), míg kelet és dél felé lassan 130-140 m-ig emelkedik. Ezen számos folyóvíztől szeldelt, jórészt mocsaras lapály a [[Szamos]] mentén behúzódik a hegyek közé is, az Erdőszada, Somkút és Koltó-Katalin körüli termékeny és kies völgyet alkotva, melyet nyugaton a Szamos, keleten a Lápos öntöz. Egy másik hasonló hegyközti síkság a [[Túr]] patak medencéje Bikszádnál (Avasság). A hegységek a vármegye keleti részét borítják; északkeleten az Avas és a Guttin csoportjai emelkednek; az előbbi félkör alakban körülzárja a Túr völgykatlanát, legmagasabb csúcsa 1241 m.; magasabb a tőle délkeletre emelkedő Guttin csoport, legmagasabb csúcsai a Rozsály ˙(1307 m) és a Guttin (1447 m). Ezektől a magas hegységektől a Szamos és Lápos völgye a jóval alacsonyabb (575 m) [[Bükk-hegységet]] választja el, amely Szatmár és Szilágy vármegye határát jelöli. Ezen hegyes vidékek talajában a [[szilikátok]] uralkodnak, míg a lapály túlnyomóan homokos, a [[Kraszna]] és Tisza közti síkság alluviális képződményű. A hegységekről a folyóvizek nagy mennyisége ömlik a lapályra; a vármegye legtöbb vizét a Szamos gyűjti magába, mely dél felől lép be Szatmár vármegye földjére, s a Kapnikkal egyesült Lápost magába véve, délkelet-északnyugati irányban a síkságra lép ki, hosszában ketté osztva a vármegye termékeny rónáját, annak északnyugati sarkában ömölve a vármegyét csak északi határa mentén érintő Tiszába. A Szamos jobb felől a Túrt veszi fel, mely vizének egy részét közvetlenül a Tiszába bocsátja, bal felől a Homoróddal egyesült Krasznát, mely Kis-Majtény és [[Mátészalka]] közöt az Ecsedi láprégebben nagy kiterjedésű, ma már lecsapolás folytán tetemesen lecsökkent területű ingoványát alkotja. A vármegye kisebb folyóvizei közül a Batár patak, Tálna és Fernezely patak említhető, délen az [[Ér patak]] mossa határát. Kisebb mocsarak a Túr mentén, valamint a vármegye déli részében Dengeleg körül vannak; Mátészalkától nyugat felé pedig számos apró tavacska tarkítja a rónát. Néhány ásványvízes forrás is fakad a vármegye hegyes részében, minők a bikszádi és túrvékonyai egvényes konyhasós források az avasvámfalusi kénes forrás (Büdössár) stb.
==Éghajlata==
|
