„Balogh Béla (filmrendező)” változatai közötti eltérés

Színházi dinasztiából származott. Nagyapja, Balogh István színházi író, nagybátyja és nagynénje szintén ünnepelt színészek voltak, édesapja, Balogh Gusztáv pedig karmester, aki különböző társulatokkal járta az országot. Szülei tizenkét gyermeke közül - akik közül ő volt a legfiatalabb - csak három maradt életben: nála 17 évvel idősebb nővére, 16 évvel idősebb bátyja és ő. Gyermekkorától kezdve színésznek készült, a Barcsay utcai gimnáziumba járt, itt önképzőköri előadásokon többször is fellépett.

 

 

1915-ben feleségül vette Kornai Margitot, [[Szepes Mária]] írónő és [[Wictor Charon]] filozófus és író édesanyját. Az első világháborúban egy évi szolgálat után idegbajt szimulált, s ezt olyan hitelesen tette, hogy a katonaság rokkantnak nyilvánította és leszerelhetett. Ettől kezdődően ő is részt vett az Astra Filmgyár munkálataiban, amelynek első művészeti vezetője lett. Az Astra Filmgyárat felesége, Baloghné Kornai Margit fejlesztette ki férje korábbi ''Balogh és Mogán'' nevű cégéből. '' "Az épület favázas alkotmány volt, amelyet filmgyári célokra úgy sikerült átalakítani, hogy félig üvegházfalakat építettek az alapra." (Lajta Andor: A magyar filmlaboratóriumok története 1901-1961)'' 1919-ben a berlini Star filmgyár felépítette műtermét Pasaréten, s Balogh Bélát átcsábították rendezőnek, 1920-1924-ig pedig már főrendezőként működött a Star filmgyárban.