Wikipédia

„Erich Ludendorff” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Ludendorff és a nácik: Hitler 1924. dec. 20-án szabadult, 1925. febr. 28-én halt meg Ebert, tehát az elnökválasztás kiírásakor már régen szabadlábon volt.
Andante03 (vitalap | szerkesztései)
1 609 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
}}
{{nincs forrás}}
'''Erich Friedrich Wilhelm Ludendorff''' (Kruszewnia, [[1865]]. [[április 9.]] – [[München]], [[1937]]. [[december 20.]]) az [[első világháború|I. világháború]] egyik vezető német tábornoka; puccsista, a nácinemzetiszocialista párt képviselője a [[Reichstag (birodalmi gyűlés)|Reichstagban]], vallásalapító.
 
== Élete ==
36. sor:
 
[[File:Bundesarchiv Bild 102-16742, Erich Ludendorff mit Adolf Hitler.jpg|thumb|right|180px|Ludendorff a perbe fogott Hitlerrel, München, 1924. március 26.]]
== Ludendorff és a náciknemzetiszocialisták ==
[[1919]]-ben hazatért. Részt vett a [[weimari köztársaság]] ellen szervezett mindkét puccsban. Az 1923. november 8–9-én kudarccal végződött [[sörpuccs]] után annak ellenére ártatlannak mondták ki, hogy a puccsban maga is a legaktívabb szerepek egyikét játszotta. A per után vette át a feloszlatott nácinemzetiszocialista párt egyik utódszervezetének vezetését. 1924 és 1929 között a [[Nemzetiszocialista Szabadságpárt]] parlamenti követe volt. Megalapította a Tannenberg Szövetséget, amelyben a volt frontharcosokat tömörítette. [[1925]]-ben jelöltette magát a [[köztársasági elnök]]i posztra. A második forduló előtt azonban [[Adolf Hitler|Hitler]] [[Paul von Hindenburg|Hindenburgra]] való szavazásra buzdította híveit, így Ludendorff visszalépett a jelöltségtől.
 
== Élete alkonyán ==
A kudarc után visszavonult a politika első vonalából. Idővel egyre több ellenséget látott maga körül. Politikai ambícióinak zátonyra futtatásával a zsidókat, [[szabadkőművesség|szabadkőművesek]]et, [[jezsuiták]]at és nemzetközi kommunistákat vádolta meg. (Zavartságát mutatja, hogy a [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] és [[Friedrich Schiller|Schiller]] halálát is az általa ''„állam-fölötti szervezetek titkos szövetségének”'' nevezett csoport számlájára írja. Második felesége hatására titkos és misztikus tanulmányokba fogott. Foglalkozott [[Kabbala|kabbalisztikával]], [[numerológia|numerológiával]] és [[asztrológia|asztrológiával]]. (Kiszámította a következő világháború kezdetének időpontját: 1932.) Saját vallási közösséget alapított.
 
[[Adolf Hitler|Hitler]] számára egyre kellemetlenebbek lettek az egykori harcostárs hóbortjai. [[Alfred Rosenberg]] felvetette, hogy Ludendorff nyilvánvalóan megőrült. [[1927]]-ben Hitler bizalmasan jelezte a felsőbb nácinemzetiszocialista köröknek, hogy kerüljék a kapcsolatot a volt tiszttel. Még ugyanabban az évben Hitler egy [[regensburg]]i rendezvényen [[szabadkőművesség|szabadkőművesnek]] bélyegezte Ludendorffot. [[1933]]-ban a náciknemzetiszocialisták betiltották az általa alapított újságot és a Tannenberg Szövetséget is.
 
Ludendorff ekkora teljesen visszavonult és csak a magánéletének élt. [[1934]]-ben a náciknemzetiszocialisták megpróbálták őt a német egység jelképeként felmutatni, és propagandájuk céljaira felhasználni. Ludendorff sértődötten elutasította Hitler ajánlatát, hogy háborús érdemei miatt vezértábornaggyá léptesse elő. 1937-ben már halálos betegen kérte Hitler személyes jóváhagyását az általa szervezett keresztény közösség, a ''Bund für Deutsche Gotterkenntnis'' működéséhez. (A ma is fennálló közösséget a német Alkotmányvédelmi Hatóság szélsőjobbos szektának minősíti).<ref>Alkotmányvédelmi jelentés, Schleswig-Holstein, 2000.</ref> <ref>Alkotmányvédelmi jelentés, Brandenburg: [http://www.verfassungsschutz-brandenburg.de/cms/detail.php/lbm1.c.342274.de?highlight=gef%C3%A4hrlich ''Antisemitischer Weltanschauungsverein lässt sich in Brandenburg nieder''], 2008.</ref><ref>die tageszeitung (taz), 2007. június 12. : [http://www.taz.de/nc/1/archiv/print-archiv/printressorts/digi-artikel/?ressort=tz&dig=2007%2F06%2F12%2Fa0038&src=GI&cHash=31f566a9c1&type=98 Mein deutscher Sommer]</ref>
 
Ludendorff 1937. december 20-án hunyt el a [[münchen]]i Szent József-kórházban ''(Josephinum-Krankenhaus).'' Feleségének kifejezett rosszallása ellenére állami pompával vettek tőle búcsút.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Erich_Ludendorff”