„I. Tamar grúz királynő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1213-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kaukázus –> Kaukázus (régió) |
||
53. sor:
== Kulturális öröksége ==
[[Kép:Tamar fresco.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A Betánia kolostor freskója (Gagarin herceg rekonstrukciója, középen Tamar, jobbján IV. György, balján III. György.]]
Alakja modern képének kialakulására erős hatást gyakorolt a [[19. század]]i [[romantika]] és a grúz értelmiség köreiben ekkor felnövő [[nacionalizmus]]. A század orosz és nyugati irodalmában alakja köré a [[Orientalizmus|kelethez]] és a keleti nőkhöz szövődő tipikus képzetek társultak.<ref>Eastmond, Antony. "Gender and Orientalism in Georgia in the Age of Queen Tamar", in James (1997), p. 116, n. 39.</ref> [[Jakob Philipp Fallmerayer]] [[tirol]]i író úgy írta le Tamart, mint „a [[
Szintén a Kaukázus egzotikumától megérintve [[Mihail Lermontov]] orosz költő ''Tamara'' ([[Orosz nyelv|oroszul]] Тамара; 1841) címmel írt romantikus költeményt, felhasználva a régi grúz mondát egy [[Szirén (mitológia)|szirénszerű]] hegyi hercegnőről, akinek a költő a Tamara királynő nevet adta. Bár a Lermontov festette képnek a pusztító csábítóról nem volt történelmi alakja, a vers hatása elég nagy volt ahhoz, hogy a szexualitás atmoszféráját teremtse meg a királynő képe fölé. [[Milij Alekszejevics Balakirev|Milij Balakirev]] [[Szimfónia|szimfóniát]] írt a versből, amelyet [[1912]]-ben [[Az Orosz Balett]] előadásainak részeként mutattak be az európai közönségnek [[Leon Nyikolajevics Bakszt|Leon Bakszt]] fűtött keleti díszleteivel.<ref>Eastmond, Antony. "Gender and Orientalism in Georgia in the Age of Queen Tamar", in James (1997), pp. 103–104.</ref> [[Knut Hamsun]] [[1903]]-ban darabot írt ''Tamara királynő'' ''(Dronning Tamara)'' címmel, amely nem volt sikeres, de a főhősben a kritikusok a „középkori jelmezbe öltöztetett modern nőt” látták.<ref>Københavns, Elisabeth Oxfeldt (2005), ''Nordic Orientalism: Paris and the Cosmopolitan Imagination'', p. 220, n. 117. Museum Tusculanum Press, ISBN 87-635-0134-1.</ref>
| |||