„Ibériai Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Image → Kép |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kaukázus –> Kaukázus (régió), Kaukázus (hegység) |
||
2. sor:
[[Kép:Georgian States Colchis and Iberia (600-150BC)-en.svg|thumb|260px|]]
[[Kép:Georgianiberia andersen565.JPG|thumb|right|250px|Ibéria területváltozásai i. e. 500 és i. sz. 600 között]]
'''Ibéria''' ([[Latin nyelv|latinul]] ''Iberia'' vagy ''Iberi''; [[Ógörög nyelv|görögül]] ''Ibéria''; [[Grúz nyelv|grúzul]] ''იბერია'') a [[Grúzia]] (Georgia) területén a [[i. e. 4. század]] – [[5. század|i. sz. 5. század]] között a mai [[Kartli]] területén létezett királyság [[ókor]]i görög és latin neve volt. Saját lakói a '''K'art'li''' (grúzul ქართლი), '''Kartli Királyság''' névvel jelölték. A [[
A '''Kaukázusi Ibéria''' vagy '''Keleti Ibéria''' nevek azért használatosak, hogy megkülönböztessék az [[Európa]] keleti végvidékeivel határos [[állam]]ot a [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] található [[Ibériai-félsziget]]től.
15. sor:
=== I. Pharnavaz és utódai ===
A hatalmi harc győztese, Pharnavaz Ibéria első királya lett és krülbelül [[Kr. e. 302]]-től [[Kr. e. 237]]-ig uralkodott. Miután visszavert egy külső támadást, leigázta a környező területeket, többek közt a nyugat-grúziai [[Kolkhisz]] jelentős részét (helyi nevén [[Egriszi]]), és államát elismerte az újonnan alakult [[szíria]]i [[Szeleukida Birodalom]] is. Pharnavaz erődöt épített a főváros [[Armazi]]ban, megreformálta a [[grúz ábécé]]t és új közigazgatást szervezett, megyékre osztva az ország területét. Utódai megszerezték a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] több fontos hágója feletti ellenőrzést, köztük a [[Darjal-szoros]]t (más néven az Ibériai kaput).
E virágzó időszakot azonban folyamatos háborúk követték. Ibériának számos invázió ellen kellett védekeznie. Déli területeit [[Örményország]] hódította meg, kolkhiszi területei pedig önálló fejedelemségekre töredeztek szét. A [[Kr. e. 2. század]] végén a [[Pharnavaz-dinasztia]] utolsó tagját, [[Parnadzsom]]ot saját alattvalói fosztották meg trónjától és [[Kr. e. 93]]-ban a koronát az örmény [[Arsak]] hercegnek, az [[Arsakida-dinasztia]] megalapítójának juttatták.
| |||