„Mediolanum (Milánó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Mediolanum (egyértelműsítő lap) |
átirányítás helyett |
||
1. sor:
{{Történelmi település infobox
|név = Mediolanum
|mai név = [[Milánó]]
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|zászló =
|címer =
|névváltozatok =
|alapítás ideje =[[i. e. 6. század]]
|alapító neve =
|megszűnés ideje =
|megszűnés oka =
|lakói =[[kelták]], [[etruszkok]], [[ókori Róma|rómaiak]]
|ország =[[Római Birodalom]]
|beszélt nyelvek =[[latin nyelv|latin]]
|tengerszint feletti magasság =122
|terület =
|térkép =
|térképaláírás =
|pozíciós térkép =Olaszország
|térképfelirat = Mediolanum
|szélesség =É
|szélességi fok =45
|szélességi ívperc =28
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúsági fok =9
|hosszúsági ívperc =10
|hosszúsági ívmásodperc =
|hosszúság =K
|szöveg pozíciója =
}}
'''Mediolanum''' ókori település [[Olaszország történelme|Itália]] északi részén, eredetileg [[Etruria]] [[kelták]] által lakott részén. Jelentős településsé vált kedvező földrajzi fekvése miatt, a [[4. század]]ban több római császár székhelye is volt. Mediolanum folytonosan lakott település volt az alapításától kezdve, azonos a mai [[Milánó]]val.
A várost a [[kelták]] egyik törzse, az [[insuberek]] alapították az [[I. e. 6. század|i.e. 6. században]]. A [[19. század]]ban végzett régészeti kutatások szerint a mai város elődje egy kis falucska lehetett. A hagyományok szerint, melyekről [[Titus Livius]] római történetíró is említést tett feljegyzéseiben, a várost [[Belloveso]] gall herceg alapította a [[Pó-síkság]]ának közepén, [[Etruria|Etruriában]], miután elűzte az ott élő [[etruszkok|etruszk]] őslakosokat. A város földrajzi fekvése – a síkság közepén, fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében – ihlette meg a névválasztást is: ''Mediolanum'' (azaz ''utak kereszteződése''). Ez a név gyakori volt [[Gallia|Galliában]], többek között [[Moiliens]], [[Meuliens]] és [[Miolan]] települések neve is ebből eredeztethető.<ref name="auto_uNNAE/om4luqKbauACkdig">{{cite book|last=Lindner|title=Milánó|pages=20-29}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.storiadimilano.it/Miti_e_leggende/medhelanon.htm|title=Miti di Milano|language=olasz|accessdate=2009-02-21}}</ref>
A város nevéhez egy legenda is fűződik. E szerint Belloveso álmában azon a helyen, amelyet az istenek megjelöltek számára városalapításra, egy mellső testrészén gyapjas [[vaddisznó]] kocát látott: ''scrofa semilanuta''. A gall vezér ekkor eldöntötte, hogy az új várost ''Mediolanumnak'' nevezi el (semilanuta = medio-lanae, azaz ''félig gyapjas''). A vaddisznó a [[4. század]]ig a város jelképe volt.<ref name="auto_uNNAE/om4luqKbauACkdig"/>
Milánó alapításakor a hely kiválasztását illetően több elmélet is létezik:
# A város a Fontanilli-vonal mentén fekszik, az alpesi hegylábfelszín (dombvidék) és a Pó-síkságának határán. Valószínűleg egy földnyelven alakult ki, mely védve volt a [[Pó]] áradásaitól.
# Az archeoasztronómiai elméletek szerint egy kelta szentély körül épült ki, amely valószínűleg a mai Piazza della Scala területén állt.
# Valószínűleg erről a szentélyről tett említést [[Polübiosz]] görög történetíró is, amikor beszámolt Mediolanumról. A város két folyó, a [[Seveso]] és [[Nirone]] összefolyásánál épült ki a könnyebb védhetőség érdekében.<ref name="auto_uNNAE/om4luqKbauACkdig"/>
Tény azonban, hogy a város központja mindig is a mai Piazza del Duomo által meghatározott területen volt. [[Polübiosz]] szerint a gall városban [[Belisama]] szentélye állt, akit a [[Ókori Róma|rómaiak]] később [[Minerva|Minervával]] azonosítottak. Ugyancsak a történetíró említi meg, hogy ebben a szentélyben őrizték az insuberek háborús ereklyéit is.<ref name="auto_lFUS/eW5iaOc4JPb4KLqOg">{{cite book|last=Blanchard|title=Northern Italy}}</ref><ref name="auto_uNNAE/om4luqKbauACkdig"/><ref name="auto_DOjgU/FqRn3DXV9jbWfmaQ">{{cite web|url=http://www.storiadimilano.it/cron/cronindex.htm|title=Cronologia di Milano|language=olasz|accessdate=2009-02-21}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.storiadimilano.it/citta/Piazza_Duomo/duomo_celti.htm|title=Dai celti a basiliche romani|language=olasz|accessdate=2009-02-21}}</ref>
=== A rómaiak fennhatósága alatt ===
[[Fájl:ImperialpalaceMilan.jpg|250px|bélyegkép|A mediolanumi császári palota romjai]]
A [[Ókori Róma|rómaiak]] [[i. e. 225]]-ben jelentek meg először Mediolanum környékén, majd [[Gnaeus Cornelius Scipio Calvo]] és [[Marcus Claudius Marcellus]] vezetésével [[i. e. 222]]-ben el is foglalták. A rómaiak terjeszkedésének fő akadálya [[Hannibal|Hannibál]] volt, aki [[karthágó]]i seregeinek élén i. e. 218-ban átkelt az [[Alpok]]on, és a [[Ticino (folyó)|Ticino]] folyó mellett fényes győzelmet aratott. A [[második pun háború]] azonban a rómaiak győzelmével ért véget, így [[i. e. 201]]-ben sikerült ellenőrzésük alá vonniuk [[Gallia Cisalpina|Gallia Cisalpinát]] (az Alpokon inneni Galliát), és az őslakos keltákat pedig lassanként beolvasztották saját népükbe. A romanizálódás i. e. 88-tól kezdve, [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] uralkodása alatt vált intenzívvé, amikor Mediolanum és a szomszédos észak-itáliai települések, ''Brixia'' ([[Brescia]]), ''Bergomum'' ([[Bergamo]]) és ''Comum'' ([[Como]]) is római coloniákká váltak ''(Lex Pompeia de Gallia Citeriore)''.<ref name="auto_uNNAE/om4luqKbauACkdig"/><ref>{{cite web|url=http://www.storiadimilano.it/Miti_e_leggende/mediolanum.htm|title=Mediolanum, il municipio romano|language=olasz|accessdate=2009-02-21}}</ref>
[[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] gall háborúinak idején (i. e. 58 – i. e. 50) Mediolanum stratégiai fontosságú állomás volt, ennek köszönhetően a város gazdasági élete is fellendült. I. e. 49-ben ''municipium civium romanorum'' rangot kapott.
Mivel a provincia a [[Római Birodalom]] határvidékén feküdt, területére többször is betörtek [[kimberek|kimber]] és [[germánok|teuton]] törzsek, így 102-ben is, azonban a város sikerrel ellenállt az ostromnak. [[260]]-ban [[Publius Licinius Egnatius Gallienus római császár|Gallienus]] császár seregei egy nagy [[alemannok|alemann]] sereget vertek vissza Mediolanum falai alól. [[Lucius Domitius Aurelianus római császár|Aurelianus]] császár közigazgatási reformjainak életbelépése után [[Aemilia et Liguria]] provincia székhelye lett, ugyanakkor a városban székelt az a császári megbízott, aki a birodalom nyugati határainak védelméért volt a felelős. Ebben az időszakban számos nagyszabású építkezés zajlott a városban, többek között ekkor épült fel a 155×125 m-es, ellipszis alakú amfiteátrum, melynek ma csak a romjai láthatók.<ref name="auto_uNNAE/om4luqKbauACkdig"/><ref>{{cite book|last=Davies|title=Európa történeti földrajza}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.storiadimilano.it/Miti_e_leggende/mediolanum_augustea.htm|title=Mediolanum augustea|language=olasz|accessdate=2009-02-21}}</ref>
Miután [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] felosztotta a birodalmat, Mediolanum lett a [[Nyugatrómai Birodalom]] székhelye. Ebben az időszakban épült fel a város második védvonala, melynek romjai (elsősorban kapui) napjainkban is láthatók. A nyugatrómai császár, [[Marcus Aurelius Maximianus római császár|Maximianus]], számos új épületet emeltetett a városban: termákat, színházakat stb.
Itt adta ki [[313]]-ban [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] az úgynevezett [[mediolanumi ediktum]]ot, ami a keresztény vallás elismerését jelentette. [[375]]-ben Ambrosius ([[Szent Ambrus]]) lett Mediolanum püspöke, ő alatta vált a város a keresztény világ egyik legjelentősebb püspöki székhelyévé. Halála után (397) Mediolanum megőrizte hírnevét, többek között [[Hippói Szent Ágoston]] tevékenységének köszönhetően, akit [[387]]-ben itt kereszteltek meg, és aki vallásfilozófiai műveiben nem egyszer kitért a város pompájára.<ref name="auto_uNNAE/om4luqKbauACkdig"/><ref name="auto_DOjgU/FqRn3DXV9jbWfmaQ"/>
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
* Butlin, R.A., Dodgshon, R.A.: ''Európa történeti földrajza'' Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 978-963-05-8450-0
* Lindner László: ''Milánó és az északolasz tóvidék'', Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9
* Blanchard Paul: ''Northern Italy'' (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0-393-32730-4
{{portál|ókor}}
[[Kategória:A Római Birodalom városai]]
[[de:Mediolanum]]
[[et:Mediolanum]]
[[fr:Mediolanum]]
[[hr:Mediolan]]
[[id:Mediolanum]]
[[it:Mediolanum]]
[[he:מדיולאנום]]
[[pt:Mediolano]]
[[sh:Mediolanum]]
| |||