„Erdélyi Római Katolikus Státus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Története: 1 link korr.
19. sor:
[[1693]]-ban [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] a [[Diploma Leopoldinum]]ot követő pótdiplomájában rendezte az elvett egyházi ingatlanok ügyét és rendezte a katolikusok képviseletét. A státus feladata lett a 18. században feloszlatott szerzetesrendek vagyonának kezelése is.
 
[[1767]]-ben [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] a királyi kormányszék keretén belül egy katolikus bizottságot állított fel ''([[catholica comissiocommissio]])'', és ennek hatáskörébe utalta az iskolai és egyházi ügyek intézését, illetve a Mária Terézia által tett katolikus alapok kezelését. Ezzel az Erdélyi Római Katolikus Státus hatásköre teljesen megszűnt, ezt követően a státusgyűléseken az autonómiájuk visszaszerzésével kapcsolatban tanácskoztak. (A Státus nem tekintette törvényesnek a catholica commissio létrehozását, mert nem országgyűlés által hozott törvényen alapult.) 1791-ben olyan törvényjavaslatot terjesztettek az erdélyi országgyűlés elé, amely a státus jogainak visszaállítását célozta; [[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] azonban nem szentesítette ezt a törvényjavaslatot.
 
[[1848]]-ban a magyar felelős kormány kinevezése után [[Kovács Miklós (püspök)|Kovács Miklós]] püspök státusgyűlést hívott össze, amely elhatározta az autonómia visszaállítását és szervezeti szabályokat dolgozott ki, amelyeket 1848. augusztus 31-én tudomásvétel és megerősítés végett bemutatott a [[nádor]]nak és a minisztériumnak bemutatta. Erre azonban a szabadságharc eseményei miatt nem kaptak választ.