„Flavius Aëtius” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít.
1. sor:
'''Flavius Aëtius''' (kb. [[396]] – [[454]]. [[szeptember 21.]]) római hadvezér, államférfi.
 
[[Moesia|Moesiában]] született Kr. u. [[390]] körül. Apja [[Gaudentius]] lovassági parancsnok volt, pannóniai család sarja, azonban anyai ágon ősi [[patríciuspatricius]] családból származott. Katonai pályája gyorsan ívelt felfelé. 425-ben hun segédcsapatokra támaszkodva kikényszerítette, hogy [[Gallia]] katonai parancsnoka legyen [[MilitumMagister magistermilitum per Gallias]]. [[Bonifatius]] és [[Felix]] (politikai ellenlábasai) legyőzése után, 433-tól az egész nyugati fél Militum[[Magister magisteremilitum]]e, a nyugatrómai birodalom igazi irányítója lett. [[Galla Placidia]], [[III. Valentinianus római császár|III. Valentinianus]] császár anyja, aki kiskorú fia helyett gyakorolta a hatalmat, folyamatosan próbálta eltávolítani a hatalomból, Aëtius azonban – többek között – jó [[hunok|hun]] kapcsolatainak köszönhetően (több évet töltött túszként [[RugilaRuga]] (Rua) hun király udvarában) mindig elhárította a régens próbálkozásait. Tekintélyéhez hozzájárult, hogy a szenátori nemességgel jó kapcsolatot tartott.
 
[[Attila hun király|Attila]] és a hun invázió ellenében sikerült megnyernie a [[száli frankfrankok]]okat, a [[burgundburgundok]]okat, a [[gótok|vizigótok]] és az [[armorica]]i [[kelták]] segítségét. [[451]]-ben a [[catalaunumi csata|catalaunumi]] (pontosabban mauriacumi) csatában Attilát rendkívüli erőfeszítéssel visszavonulásra kényszerítette. Attila [[452]]-ben megtámadta [[Olaszország történelme|Itáliát]]. Aëtius a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazta, aminek meg is lett az eredménye. Az élelmiszerhiány és a [[pestis]]járvány következtében Attila [[Róma]] falai elől visszavonult [[Pannonia (provincia)|Pannóniába]].
 
[[454]]-ben [[Petronius Maximus]] szenátor és Heraclius eunuch elhitették a császárral, hogy Aëtius az életére tör. Így [[454]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] egy kihallgatás alkalmával Heraclius és az uralkodó saját kezűleg megölték a nagy hadvezért. Halálához hozzájárult még túlzott hatalma és hogy ragaszkodott fiának a császár leányával, Eudoxiával tervezett házasságához.