Wikipédia

„Zólyom vármegye” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{MagyarVármegye|
térkép=Zólyom vármegye térképeZolyom.jpgpng|
címer=Zólyom vármegye címere.jpg|
év=1910|
székhely=Besztercebánya|
terület=2730,172.634|
népesség=133.700, [[1910]]|
nemzetiségek=[[szlovákok]], [[németek]]|
domborzat=Zólyom vármegye térképe.jpg|
}}
[[Zólyom vármegye]] (szlovákul: Zvolen) közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] [[Felvidék|északi részében]]. Jelenleg [[Szlovákia]] része.
==Földrajz==
A vármegye területe nagyrészt hegység. Északon az [[Alacsony-Tátra]], nyugaton a [[Nagy-Fátra]], a kettő között pedig a [[Garam]] völgye található. Legfontosabb folyói a [[Garam]], és a [[Szalatna]].
Északról [[Liptó vármegye]], keletről [[Gömör-Kishont vármegye]], délről [[Nógrád vármegye|Nógrád]] és [[Hont vármegye|Hont]] vármegyék, nyugatról pedig [[Turóc vármegye|Turóc]] és [[Bars vármegye|Bars]] vármegyék határolták.
==Történelem==
A vármegye a [[12. század]]ban alakult. Eredetileg [[Árva vármegye|Árva]], [[Turóc vármegye|Turóc]] és [[Liptó vármegye|Liptó]] vármegyék területét is magában foglalta.
[[1918]]-tól gyakorlatilag, majd [[1920]]-tól hivatalosan is [[Csehszlovákia]] része lett. Az [[Bécsi döntések|I. bécsi döntés]] nem érintette a vármegye területét. [[1948]]-tól [[Hont vármegye|Hont]] és [[Gömör-Kishont vármegye|Gömör-Kishont]] vármegyék területével egyesült, így jött létre a ma is létező [[Besztercebányai kerület]].
==Lakossága==
A vármegye összlakossága 133.700 személy volt, ebből:
* 113.294 [[Szlovákok|szlovák]]
* 16.509 [[Magyarok|magyar]]
* 2.124 [[Németek|német]]
==Közigazgatás==▼
A vármegye a következő négy járásra volt felosztva:
* Besztercebányai járás, székhelye [[Besztercebánya]] (rendezett tanácsú város)
* Breznóbányai járás, székhelye [[Breznóbánya]] (rendezett tanácsú város)
* Nagyszalatnai járás, székhelye [[Nagyszalatna]]
* Zólyomi járás, székhelye [[Zólyom]] (rendezett tanácsú város)
 
'''Zólyom vármegye''' ([[Szlovák nyelv|szlovákul]]: ''Zvolen,'' [[Német nyelv|németül]]: ''Sohl,'' [[Latin nyelv|latinul]]: ''Zoliensis)'' közigazgatási egység az egykori [[Magyar Királyság]] területén.
 
{{pallas}}
==Fekvése==
Zólyom vármegye (l. a mellékelt térképet) hazánk dunabalparti részében; határai É-on Liptó, K-en [[Gömör]], D-en [[Nógrád]] és [[Hont]], Ny-on [[Bars]] és [[Turóc]] vármegye.
 
Hazánk leghegyesebb vármegyéi közé tartozik; É-i részében az Alacsony-Tátra hatalmas hegybástyája emelkedik. E hegységnek Z. vármegye területére eső szakaszai a Gyömbér (2045 m.) és Prassiva (1754 m.); ezen hatalmas hegységek K. felé az Ördöglakodalma (Csertova svadba, 1236 m.) hátó határolja, itt választja el a Királyhegy csoportjától, mig Ny-on a Stureci hágó (1010 m.) választja el a Nagy-Fátra csoportjához tartozó Krizsnától (1575 m.). Ehhez D. felől a Körmöcbányai hegység csatlakozik a Goldbrunn (1266 m.) és Laurin (1026 m.) csúcsokkal. A Garam völgyén túl egészen más jellegü hegységek terülnek el; egyik a Polyána csoportja, mely a Garam és Szalatna völgyei közt emelkedik s az Ocsova patak kerek katlana által tünik ki legkivált, a katlan párkányán a Polyána-csúcs 1459 méterig emelkedik. A Szalatnán túl az Osztroski hegycsoport emelkedik Z. és Nógrád vármegye határán; fő csúcsa a Javorja (1024 m.). Ezt a Kriványi hágó (432 m.) választja el a Vepor hegységtől, melynek jelentékenyebb csúcsai az Ipolyhegy (1058 m.) és a Vepor (1341 m.), mig a Tiszolc és Erdőköz közti nyergen túl már a Fabova csoport (1441 m.) ágai hálózzák be Z. vármegye legkeletibb részét. Ezen hegyek közé több folyó völgye mélyed; legnagyobb a Garamé, mely átlag csak 1-2 km. széles, sok helyen ennél is keskenyebb, de Besztercebánya és Z. közt tágas lapállyá szélesedik. Legnagyobb mellékvize a Vepor hegységben eredő Szalatna, mely a hasonnevü község körül tágas lapállyá szélesedik. A Szalatnába ömlik a Polyána katlanában eredő Ocsova és ebbe a Zona patak. A Garam ezenkivül több jelentékeny vizet vesz fel: É. felől a Sebesért, Fejérkő, Jecenye és Beszterce patakot, D. felől a Feketevizet és a libetbányai patakot. Állóvize nincsen.
 
 
== Lakói ==
 
A lakosok száma 1870-ben 98 216 volt, 1890-ben 112 413 (és 516 katona). Egy km2-re 41,4 lakos esik, Z. vármegye tehát a ritkábban népesített vármegyék közé tartozik. A lakosok közt van 4549 magyar (4,0%), 3268 német és 103 648 tót (92,2%), a magyarság tiz évi szaporulata 1792 lélek. A nem magyar ajku lakosságból 9243 egyén (8,6%) beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 81 637 r. kat. (63,7%), 38 067 ág. ev. (33,9%), 202 helvét és 2422 izraelita. Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 850, őstermelés 23 036, bányászat és kohászat 554, ipar 9916, kereskedelem 1480, hitel 26, közlekedés 604, járadékos 1862, napszámos 6252, házi cseléd 3402, háztartásban 23 057, egyéb foglalkozásban 186, foglalkozás nélküli gyermek 37 908, felnőtt 2803. A lakosság fő foglalkozása a földmívelés és állattenyésztés; a bányászaton kivül (l. fentebb) a kohászatnak van jelentősége, leginkább kiválik a tajói m. kir. kohómű, mely aranyat, ezüstöt, rezet és ólmot állít elő. A kisipar állapota nem kedvező, de jelentősége van a posztó- (Radvány), késes- és asztalos-iparnak (Radvány, Z.-Lipcse), valamint a háziiparilag űzött csipkekészítésnek (Óhegy, Úrvölgy). Jelentékeny a nagyipar, nevezetesen a vasipar, melynek kiváló telepei a Z.-brézói nagy állami vasmű (hengermű, csőgyár, gép- és lakatosműhely, 1700 munkással), a kisgarami állami öntőmű, lemezedénysajtoló műhely, zománcgyár és reszelővágó (350 munkással), a pieszoki hengermű (80 munkással), a libetbányai vasmű (170 munkással) és a bikási vasgyár (300 munkással), végül még a Z.-i Unio vaslemezgyár. Igen jelentékeny iparvállalatok még a hermaneci nagy papirosgyár (250 munkással, nagy kivitellel), a besztercebányai és Z.-i hajlított-fabutor-gyár, a besztercebányai posztógyár, az ugyanottani henger- és műmalom, a Z.-i pipagyár, a herencsvölgyi, sziklai és kiskapocsi üveggyárak, a besztercebányai és jakabfalvai rézpöröly, a besztercebányai sörgyár, 7 gőzfürész, 15 lőpormalom és 1 vasúti javítóműhely. A kereskedelem főbb cikkei az ipari termékek és marha (Zólyom). 17 község lakossága házaló kereskedésből él. A forgalom eszközei: 130 km.-nyi vasúti hálózat (26 állomással), 59 km. állami, 200 km. törvényhatósági és 206 km. községi út. Hitelintézetek: 2 bank, 3 takarékpénztár és 2 szövetkezet, összesen 691 000 forintnyi alaptőkével.
 
==Története==
Az Árpád-kori erdőispánságból a XIII. század végére alakult ki a nemesi vármegye. Eredetileg Túróc, Árva és Liptó vármegyék területét is magába foglalta. A trianoni békediktátum (1920) teljes területét Csehszlovákiának ítélte.
▲==Közigazgatás==
Székhelye Besztercebánya (szlovákul: Banská Bystrica; németül: Neusohl; latinul: Neosolium)
{{Magyar Királyság vármegyéi}}
 
{{csonk-dátum|csonk-magyarközig|2005 júliusából}}
 
[[Kategória:A Magyar Királyság vármegyéi]]
 
[[en:Zvolen county]] [[de:Komitat Sohl]] [[it:Zólyom]] [[ru:Зволен (область)]] [[sk:Zvolen (župa)]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zólyom_vármegye”