Wikipédia

„Rábaköz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Javítás
Visszavontam 31.46.165.48 (vita) szerkesztését (oldid: 12212845)értelmetlenül ne dúld fel a szerkezetet
1. sor:
[[Fájl:HU subregion 2.1.3. Rábaköz.png|bélyegkép|jobbrathumb|300px|Pozíció Magyarország térképén]]
'''Rábaköz''' [[Győr-Moson-Sopron|Győr-Moson-Sopron megyében]], a [[Csornai kistérség|Csornai]]- és [[Kapuvári kistérség]]ben helyezkedik el.
 
== TelepülésekRábaköz története ==
{{Oszlop-start}}
{{Oszlop-4}}
*[[Acsalag]]
*[[Árpás]]
*[[Babót]]
*[[Bágyogszovát]]
*[[Barbacs]]
*[[Beled]]
*[[Bezi]]
*[[Bodonhely]]
*[[Bogyoszló]]
*[[Bősárkány]]
*[[Cakóháza]]
*[[Cirák]]
*[[Csorna]]
*[[Dénesfa]]
*[[Dör]]
*[[Edve]]
{{Oszlop-4}}
*[[Enese]]
*[[Egyed (település)|Egyed]]
*[[Farád]]
*[[Fehértó]]
*[[Győrsövényház]]
*[[Gyóró]]
*[[Himod]]
*[[Hövej]]
*[[Ikrény]]
*[[Jobaháza]]
*[[Kapuvár]]
*[[Kisbabot]]
*[[Kisfalud]]
*[[Kóny]]
*[[Maglóca]]
*[[Magyarkeresztúr]]
{{Oszlop-4}}
*[[Markotabödöge]]
*[[Mérges]]
*[[Mihályi]]
*[[Mórichida]]
*[[Osli]]
*[[Páli]]
*[[Pásztori]]
*[[Potyond]]
*[[Rábacsanak]]
*[[Rábacsécsény]]
*[[Rábakecöl]]
*[[Rábapatona]]
*[[Rábapordány]]
*[[Rábasebes]]
*[[Rábaszentandrás]]
*[[Rábaszentmihály]]
{{Oszlop-4}}
*[[Rábaszentmiklós]]
*[[Rábatamási]]
*[[Rábcakapi]]
*[[Sobor]]
*[[Sopronnémeti]]
*[[Szany]]
*[[Szárföld]]
*[[Szil (település)|Szil]]
*[[Szilsárkány]]
*[[Tárnokréti]]
*[[Vadosfa]]
*[[Vág (település)|Vág]]
*[[Vásárosfalu]]
*[[Veszkény]]
*[[Vitnyéd]]
*[[Zsebeháza]]
{{Oszlop-vége}}
 
== Földrajzi adottságok ==
A [[Duna]] hordalékkúpjától délre a [[Fertő]] süllyedésével egyidős [[Hanság]] teknőjét találhatjuk. Ma is vizenyős rétség, mocsár és rétláp tölti ki jelentékeny részét. Egykor összefüggő állóvíz lehetett a [[Duna]] és a [[Rába]] hordalékkúpja közé zártan.
 
A terület mély vonalában haladó [[Fertő–Hanság-csatorna|Fertő-Hanság-csatornához]] és a [[Rába|Rábához]] csatlakozó számos csatorna sem képes megoldani tökéletes belvízmentességét, mert a [[Hanság]] alacsony fekvése miatt a vizeknek nincs elég esésük. A lapos tengerszinttől néhol alacsony terephullámok, úgynevezett gorondok emelkednek ki, melyek a területet kitöltő jelenkori öntésiszaptól, réti és lápi agyagtól eltérően homokból és kevés kavicsból épülnek fel.
 
A [[Hanság]] teknőjétől délre a [[Répce]] és a [[Rába]] között a Rábaköz síkja terül el. A [[Kisalföld]] süllyedékének délre kiöblösödő folytatása ez, amelyben a [[Rába]] kavicsos lerakódását 8-10 m vastag jelenkori öntésiszap és homok borítja.
 
A Rábaköz növényvilága a hosszú idő óta civilizált, mezőgazdasági művelés alá vont területek jellegzetességeit mutatja. A vidéket természetes állapotában eredetileg erdőség borította, a hajdani mocsári és tölgyes erdőket azonban régen kiirtották.
 
A térség jellegzetes vonása a mérsékelten száraz éghajlata. A [[csapadék]] 600-650 mm, de itt is vannak „[[alföld]]i” szárazságú esztendők. A terület azonban ennek ellenére a magasabb légnedvesség és a mindig bőséges talajvízkészlet miatt sohasem szenved olyan méretű [[aszály]]károkat, mint a [[Alföld|Nagyalföld]]. Jellegzetes a gyakori erőteljes északnyugati-nyugati irányú légmozgás.
 
A terület felszíni képződményei a medencéket közrefogó dombokon [[lösz]], löszös homok, a medencében 0,5-5 m vastagságú iszapos [[agyag]], homokos képződmények borítják a törmelékkúpot. A [[Hanság]] területén [[holocén]] tavi, mocsári agyag, [[tőzeg]] és [[kotu]] borítja a felszínt.
 
A metamorf alapkőzet és miocén korú agyag és agyagos márga képződmények vízrekesztő jellegüknél fogva vízbeszerzésre nem jöhetnek számításba.
 
== Története ==
A [[Kisalföld]] egyik jellegzetes kistája a Rábaköz. Délen és keleten a [[Rába]] határolja, nyugaton a [[Répce]], északon a két folyó hordalékkúpja választja el a Hanságtól.
 
103 ⟶ 16 sor:
 
A Rábaköz ontja értékeit a mai ember számára. Táji szépségeit, történelmi emlékeit, hagyományait, művészetét csak meg kell ismernünk, meg kell látogatnunk, hogy megszerethessük.
 
== Földrajzi adottságok ==
A [[Duna]] hordalékkúpjától délre a [[Fertő]] süllyedésével egyidős [[Hanság]] teknőjét találhatjuk. Ma is vizenyős rétség, mocsár és rétláp tölti ki jelentékeny részét. Egykor összefüggő állóvíz lehetett a [[Duna]] és a [[Rába]] hordalékkúpja közé zártan.
A terület mély vonalában haladó [[Fertő–Hanság-csatorna|Fertő-hanság-csatornához]] és a [[Rába|Rábához]] csatlakozó számos csatorna sem képes megoldani tökéletes belvízmentességét, mert a [[Hanság]] alacsony fekvése miatt a vizeknek nincs elég esésük. A lapos tengerszinttől néhol alacsony terephullámok, úgynevezett gorondok emelkednek ki, melyek a területet kitöltő jelenkori öntésiszaptól, réti és lápi agyagtól eltérően homokból és kevés kavicsból épülnek fel.
 
A [[Hanság]] teknőjétől délre a [[Répce]] és a [[Rába]] között a Rábaköz síkja terül el. A [[Kisalföld]] süllyedékének délre kiöblösödő folytatása ez, amelyben a [[Rába]] kavicsos lerakódását 8-10 m vastag jelenkori öntésiszap és homok borítja.
 
A Rábaköz növényvilága a hosszú idő óta civilizált, mezőgazdasági művelés alá vont területek jellegzetességeit mutatja. A vidéket természetes állapotában eredetileg erdőség borította, a hajdani mocsári és tölgyes erdőket azonban régen kiirtották.
 
A térség jellegzetes vonása a mérsékelten száraz éghajlata. A csapadék 600-650 mm, de itt is vannak „[[alföld]]i” szárazságú esztendők. A terület azonban ennek ellenére a magasabb légnedvesség és a mindig bőséges talajvízkészlet miatt sohasem szenved olyan méretű aszálykárokat, mint a Nagyalföld. Jellegzetes a gyakori erőteljes északnyugati-nyugati irányú légmozgás.
 
A terület felszíni képződményei a medencéket közrefogó dombokon lösz, löszös homok, a medencében 0,5-5 m vastagságú iszapos agyag, homokos képződmények borítják a törmelékkúpot. A [[Hanság]] területén holocén tavi, mocsári agyag, tőzeg és kotu borítja a felszínt.
 
A metamorf alapkőzet és miocén korú agyag és agyagos márga képződmények vízrekesztő jellegüknél fogva vízbeszerzésre nem jöhetnek számításba.
 
== Gazdaságföldrajzi adottságok ==
117 ⟶ 44 sor:
A terület alatt vannak ugyan kiterjedt termálvíz bázisok, gyógyfürdőként azt azonban csak Csornán és Kapuváron hasznosítják.
 
A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően a gazdaság szerkezetének átalakulása nem indult meg olyan dinamikusan, mint a megye több kistérségében, jelentős zöldmezős beruházás idáig nem valósult meg.
 
A kistérségben a működő jogi személyiségű vállalkozások viszonylag alacsony száma a térség jellegéből (rurális) adódik. Nincs hagyománya az ipari és a kereskedelmi, illetve a feldolgozó vállalkozásoknak.
129 ⟶ 56 sor:
== Turizmus, állatvilág ==
 
A kistérség társulás viszonylag nagy kiterjedésű földrajzi egységet fed le, és jelentős számú település a részese – amelyek adottságaikban különbözőek -, ezért táji, történeti, kulturális jellemzőik, valamint korábbi együttműködési kapcsolataik alapján három mikrokörzetbemikro körzetbe soroljuk tagjait:
* A [[Tóköz]]–Hanságmente – Hanságmente 10 települése, amelyek a társulás északi szegélyét alkotják.
* A [[Rábamente]] településsora 9 községgel. A településfüzér tagjai a folyásirány szerint haladva [[Vág (település)|Vág]]tól [[Mérges]]ig követik az élő Rábát.
* A Belső- '''Rábaköz''' településcsoportja a legnépesebb, 15 településre terjed ki.
 
A társulás turisztikai vonzerői alapján markáns, főként homogén, természeti profilú vonzásövezetek rajzolódnak ki a társulás északi és délkeleti szegélyterületein; ezek vonzási csomópontoknak tekinthető, kínálati övezetekké fejleszthetők. Viszonylag széles, - több vonzerő kategóriát is lefedő – adottság – spektrumú centrumok vannak ([[Bősárkány]], [[Szany]], [[Csorna]]), amelyek kínálati központokként a térség turizmusának szervező helyeként működhetnek.
 
A kistérségi társulás a turisztikai kínálat előmozdítására most készíti el a turizmus fejlesztési programját.
 
Az [[ökoturizmus]]nakökoturizmusnak a Tóköz adottságai kiválóak, hiszen a kistáj bővelkedik [[láp]]oslápos, [[mocsár|mocsaras]] területekben, a nádasok, bokorfüzesek, gazdag élővilágot rejtenek. A [[Rábca]], illetve [[Keszeg–ér]] által természetes módon kialakult [[BarbacsiBarbacs]]i-tó]] valamint a [['''Fehér-tó|Fehér-tó]]''' a táj legnagyobb természeti értékének tekinthető. A szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható Fehér-tavi ökoszisztémában mintegy 200 madárfaj (többek között a szigorúan védett [[vörösgém]], [[nagy kócsag]] és [[bölömbika]]) tartozik. A lápos, mocsaras [[Hanság]] maradványaként fennmaradt, a [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá eső vizes élőhelyeken, olyan ritka állatfajok figyelhetők meg, mint például a [[patkányfejű pocok]], vagy a lecsapolásokkal párhuzamosan mára sajnos csak igen kevés helyen megmaradt [[réti csík]], és [[lápi póc]] halfajták. A zavartalan bioszféra megfigyelésére érkező ornitológusok biológusok mellett, immár évek óta egy ornitológiai tábor keretében szervezett gyerekcsoportok is látogatják a területet.
 
A páratlan természeti értékek mellé párosul Burgenland, a [[Fertő-tó]] tó valamint a [[Duna -menti kerékpárút]] közelsége, így az ökoturizmus fellendülésének lehetőségei adottak.
 
Termálturizmusról nem beszélhetünk, hiszen a kistérség egyetlen ilyen strandját csak a nyári időszakban hasznosítják.
 
== Kulturális örökség ==
[[FájlKép:Norbertine abbey of Csorna, Hungary.JPG|bélyegkép|jobbra200px|188pxbalra|A [[Premontrei rend|premontrei]] rendház és templom Csornán]]
A kistérség központja, [[Csorna]], rendezett utcái és terei, a múzeum, a műemlék-jellegű [[premontrei prépostság]] templom együttese, a főtér középületei és parkjai egy polgári kisváros büszke múltjáról tanúskodnak. A város országos jelentőségű múzeuma térséget átfogóan bemutató állandó kiállítása mellett több településen is működnek helytörténeti múzeumok, gyűjtemények.
 
A kistérség műemlék – jellegű kastélyai, szép templomai megtekintésre érdemesek, azok az idegenforgalmi kínálat szerves részét is képezik. Kastélyépület található [[Rábasebes]]en, [[Szany]]on, [[Sobor]]on, [[Egyed (település)|Egyeden]] valamint [[Szilsárkány]]on, impozáns neoromán templom tekinthető meg [[Rábacsanak]]on, klasszicista [[Bogyoszló]]n, barokk Vágon és [[Dör]]ön. A több helyen meglévő népi építészeti emlékek mellett érdemes még felkeresni a [[Rábaszentmiklós]]on található [[12XII. század]]iszázadi templommaradványt is.
 
A népi mesterségek közül különösen említésre érdemes a fafaragás ([[Bogyoszló]], Vág), a dísztárgyak készítéséhez alapul szolgáló szalmafonás ([[Kóny]]), a fazekasság ([[Dör]]), a gyékény- és vesszőfonás ([[Bősárkány]]).
167 ⟶ 93 sor:
 
==Külső hivatkozások ==
'''Hivatalos oldal'''
* [http://csorna.hu Csorna város hivatalos honlapja]
* [http://csorna.hu Csorna hivatalos oldala]
* [http://rabakoz.celodin.hu Rábaköz Info]
* [http://rabakoz.regiofokusz.hu Rábaköz oldala]
* [http://www.inforabakoz.hu Info Rábaköz]
* [http://www.rabakoz.hu Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület oldala]
 
== Rábaköz települései ==
*[[Acsalag]]
*[[Árpás]]
*[[Babót]]
*[[Bágyogszovát]]
*[[Barbacs]]
*[[Beled]]
*[[Bezi]]
*[[Bodonhely]]
*[[Bogyoszló]]
*[[Bősárkány]]
*[[Cakóháza]]
*[[Cirák]]
*[[Csorna]]
*[[Dénesfa]]
*[[Dör]]
*[[Edve]]
*[[Enese]]
*[[Egyed (település)|Egyed]]
*[[Farád]]
*[[Fehértó]]
*[[Győrsövényház]]
*[[Gyóró]]
*[[Himod]]
*[[Hövej]]
*[[Ikrény]]
*[[Jobaháza]]
*[[Kapuvár]]
*[[Kisbabot]]
*[[Kisfalud]]
*[[Kóny]]
*[[Maglóca]]
*[[Magyarkeresztúr]]
*[[Markotabödöge]]
*[[Mérges]]
*[[Mihályi]]
*[[Mórichida]]
*[[Osli]]
*[[Páli]]
*[[Pásztori]]
*[[Potyond]]
*[[Rábacsanak]]
*[[Rábacsécsény]]
*[[Rábakecöl]]
*[[Rábapatona]]
*[[Rábapordány]]
*[[Rábasebes]]
*[[Rábaszentandrás]]
*[[Rábaszentmihály]]
*[[Rábaszentmiklós]]
*[[Rábatamási]]
*[[Rábcakapi]]
*[[Sobor]]
*[[Sopronnémeti]]
*[[Szany]]
*[[Szárföld]]
*[[Szil (település)|Szil]]
*[[Szilsárkány]]
*[[Tárnokréti]]
*[[Vadosfa]]
*[[Vág (település)|Vág]]
*[[Vásárosfalu]]
*[[Veszkény]]
*[[Vitnyéd]]
*[[Zsebeháza]]
 
{{Magyarország tájai}}
 
{{DEFAULTSORT:Rabako~z}}
[[Kategória:Magyarország tájegységei]]
 
[[Kategória:Rábaköz| ]]
 
[[nl:Rábaköz]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rábaköz”