„Francia–holland háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Agresszió –> Agresszió (nemzetközi jog) |
||
184. sor:
A háborús győzelem emlékezetessé tételére [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] megrendezte harmadik híres kerti ünnepségét, a ''Versailles-i Ünnepélyt (Fête de Versailles)''. A ''Napkirály'' tekintélye és hatalma Európában jelentősen megnőtt, Lajos mégis elégedetlen volt a területi nyereségekkel. Még 1679-ben elbocsátotta külügyminiszterét, [[Simon Arnaud, Pomponne márkija|Pomponne márkit]], helyére Colbert miniszter tehetséges fivérét, [[Charles Colbert, Croissy márkija|Croissy márkit]] nevezte ki. A királyság határainak védelmére XIV. Lajos hatalmas erődrendszer kiépítésébe kezdett. [[Sébastien Le Prestre de Vauban|Vauban márki]], tábornagy (1633–1707) 160 új erődítményt létesített vagy korszerűsített Franciaország szárazföldi és tengeri határai mentén.
XIV. Lajos a sikeres háború végeztével sem oszlatta fel hadseregeit. Teljes létszámban ({{formatnum:280000}} fő) fegyverben tartva, hatékony eszközként használta őket „országegyesítő” politikájának ''(Réunions)'' keresztülerőszakolásában. A következő években folytatta a terjeszkedést, 1681-ben [[annexió|bekebelezte]] az elfoglalt [[Elzász]]t, ezzel elejét vette, hogy [[Strasbourg|Strassburgon]] keresztül további német-római császári támadások érjék. 1683-ban elfoglalta a [[Dél-Németalföld|Spanyol-Németalföld]] keleti területeit és a [[Luxemburg|Luxemburgi Nagyhercegség]]et, 1684-ban a [[Rajnai Palotagrófság|Pfalzi Választófejedelemséget]] ''(Kurpfalz)'' is, ennek helyén létrehozta a francia [[Saar-vidék]] tartományt. Elfoglalta a [[Schelde]] folyó alsó szakaszát, kézre kerítve [[Flandria]] nagy területeit. A békeidőben elkövetett nyílt [[Agresszió (nemzetközi jog)|agresszió]] ellen Spanyolország hevesen tiltakozott, és 1683-ban hadat üzent Franciaországnak. [[Francia–spanyol háború (1683–1684)|Ez a háború]] csak néhány hónapig tartott. Mivel ugyanekkor folyt [[Bécs ostroma (1683)|Bécs török ostroma]], [[I. Lipót magyar király|Lipót császár]] hadai le voltak kötve, Spanyolország senkitől sem várhatott segítséget, szinte azonnal békét kellett kérnie.
Az 1684-es [[regensburg]]i tárgyalásokon XIV. Lajos [[regensburgi fegyverszünet|20 évnyi fegyvernyugvásban]] egyezett meg II. Károly spanyol királlyal és I. Lipót német-római császárral. Ez Lajos eddigi hódításainak teljes elismertetését jelentette, és hosszabb ideig semmilyen ellenséges veszéllyel nem kellett számolnia.
| |||