„Hajdúhadház” változatai közötti eltérés

{{Magyar település infobox

| név = Hajdúhadház

| címer = HUN Hajdúhadház COA.jpg

| régió = Észak-Alföld

== Fekvése ==

[[Debrecen]] felől a [[4-es főút (Magyarország)|4-es út]]on, illetve a [[Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonal]]on közelíthető meg.

 

== Története ==

 

== A város épületei ==

* '''Városháza''': Eredetileg szállodának szánták, a mai városháza épületét. 1912-ben épült és Bocskai szálló volt a neve. Kezdetben az elegáns épület korszerű berendezésével ígéretes vendéglátóhelynek látszott. Éttermében minden este cigányzene szólt. gyönyörű dísztermében nagy vacsorákat, fergeteges bálokat rendeztek. A földszinti részén az utcára nyíló elegáns, nagy kirakatos üzletek kínáltak portékáikat. Ám a szálloda bérlői a vendéglátást nem tudták megfizethetővé tenni a nagyközönség számára, ezért [[1915]]-ben az épület belső vendéglátó-és szállodai részét kereskedelmi célokra bérbe adta az elöljáróság. Többek között hentesüzletet, szabóságot, vaskereskedést nyitottak az épületben. [[1965]]-[[1973]]-ig a tanácsháza emeletén könyvtár is működött. Ez a kezdeményezés sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az üzletek fokozatosan szűntek meg. A tanács határozata értelmében a szálloda épületébe az akkori városházáról hivatalokat költöztettek. Így vette át a városháza szerepet. A tanácsházát sokszor felújították. A felújítások során az épület fokozatosan elvesztette a jellegzetes díszítéseit. [[1998]]-ra a modernizálás jegyében új tetőt és nyílászárókat kapott. Új jellegzetessége lett, ma az élénk színeivel hívja fel magára a figyelmet. A Városháza belseje is teljesen megújult. Mai igényekhez igazodó helyiségeket, modern technikával felszerelt irodákat alakítottak ki. Egyedül a folyosói lépcsőház és a díszterem emlékeztetnek az régebbi időkre. Ma a tükrös díszteremben ülésezik az önkormányzati testület, illetve itt tartják a város reprezentatív ünnepségeit.

 

* '''Református Templom''': A főteret az impozáns megjelenésű [[neoromán]] stílusú [[református]] templom uralja. Skalnitzky Antal tervei szerint, 1872-ben építették. Eredetileg a hadháziak egytornyú templomot terveztek. Ennek [[1847]]-ben el is készült az alapja, de a szabadságharc bukása miatt a további építése abbamaradt. A reformátusok csak a kiegyezés után gondolhattak az elkezdett templom építésének folytatására. Az időközben összegyűlt pénz már egy igényesebb kéttornyú templom építésének lehetőségét vetette fel. [[1868]]-ban Skalnitzky és Koch műegyetemi építészek új, kéttornyú templom terveit készítették el. Az első istentiszteletet [[1872]]. január elsején tartották az új templomban. A templom három harangját Hilzer Ignác bécsújhelyi mester öntötte. Harminc regiszteres orgonáját pedig Kiszel István debreceni orgonaépítő készítette. Az első világháború időszakában elvitték és ágyúnak beöntötték a két legnagyobb harangot. 1922-ben a háború során elvitt harangokat adományokból sikerült újakkal pótolni. A [[második világháború]]ban a templom északi tornyát gyújtógránát találta el. Lángba borult a torony tetőszerkezete Egy nap alatt az egész templom teljes berendezésével együtt a tűz martaléka lett. 1948-ban Molnár Zoltán lelkipásztor az állam és a református gyülekezetek anyagi segítségét kérte a templom újjáépítéséhez. A tető elkészítéséhez éppen hozzá tudtak fogni, mert a pénz nem volt elegendő. A toronysisak magassága nyolc méterrel csökkent. A hatvanas évekig a templom teljes külső felújításával anyagiak hiányában várni kellett. Ekkor sárga színűre festették. A következő felújításkor, [[1986]]-ban a templom külső falait fehérre, a toronysisakot pedig előbb szürkére, majd sötétbarnára festették. A templom [[1982]]-ben egy három manuálos, harmincöt regiszteres orgonával gazdagodott. A templom fennállásának 130. évfordulójára megújult a templom belseje is. A templom mai színe sárga, szürke toronysisakkal.

 

* '''Csokonai Művelődési Ház''': Egykor a Gazdasági Bank épülete volt. A városházával egy időben, [[1912]]-ben építették. A háború után a bank egy ideig begyűjtőhely, raktár volt, majd az ötvenes évek elején közcélra kezdték használni. Legelőször az egykori irodában népkönyvtárat rendeztek be. [[1954]]-ben hozzákezdtek a nagyterem átalakításához. A pénztárteremből színházterem lett. A Kultúrotthont [[1955]] februárjában nyitották meg hivatalosan a nagyközönség számára. A Csokonai Művelődési Ház sok színvonalas ismeretterjesztő és művészeti előadásnak, önképző körnek, kiállításnak, politikai rendezvénynek adott helyet.

 

*'''Rendőrkapitányság''': A rendőrkapitányság épülete régen pártház volt. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a pártbizottság épületébe a rendőrkapitányság költözött. A pártépület erre a célokra szűknek, és funkciójában alkalmatlannak bizonyult. [[2003]]-ban a kapitányság épületét egy új épületszárnnyal bővítették ki. A Bocskai tár egy szép épületegyüttessel lett gazdagabb.

 

*'''Egykori Hajdúsági Áruház''': A rendőrkapitányság északi szomszédja. Az áruház a hatvanas évek végén az egykori piactér közepére épült. Az áruház földszintjén háztartási műszaki cikkeket, ajándékokat és papírféleségeket árultak. Az emeleten cipő, textil-és lakástextil osztály volt.

 

== Szobrok ==

*[[1956]]-os emlékmű

 

== Hajdúhadház és Téglás egyesülése, szétválása ==

{{Zászló|Lengyelország}} [[Leczna]], [[Lengyelország]]

1996. áprilisában a lublini vajdaság járt Hajdú-Bihar megyében.Ekkor látogatott Leczna város alpolgármestere Hajdúhadházra. Megtetszett neki a város és viszontlátógátasra hívta a város vezetőségét. Júniusban már a testvérvárosi kapcsolat felvételének szándékával látogattak Lecznára. A hajdúhadházi testvérvárosi kezdeményezést az ottani közgyűlés elfogadta. A következő évtől a két város fiataljai között rendszeres cseretáborozások indultak.

 

== Források ==