„Gyöngyös (Rába)” változatai közötti eltérés

jav.
(Perint (patak))
(jav.)
A '''Gyöngyös-patak''' ([[német nyelv|németül]]: ''Güns'') egy [[Ausztria|Ausztriában]] eredő, [[Sárvár]]nál a [[Rába|Rábába]] torkolló patak. A patak két összefolyásból jön létre, a hosszabb ág [[Alsó-Ausztria]] délkeleti határán ered, [[Zöber]] település területén, ekkor még ez a neve is (Zöbern, Zöbernbach). A másik ág a [[burgenland]]i [[Borostyánkő (Ausztria)|Borostyánkőnél]] ered, a neve itt már Güns, amely azonos [[Kőszeg]] német nevével. [[Léka|Lékánál]] folyik össze a két ág, Güns néven folytatva útját. A patak Kőszegtől északra lépi át a magyar határt, keresztülfolyik a városon. A Gyöngyös nevet [[Gencsapáti]]ig a patak eredeti medre, Gencsapátitól egy valószínűleg a rómaiak által épített csatornában keleti irányba elterelt patak viseli, ami keresztülfolyik [[Szombathely]]en, majd [[Vasszécsény]]nél északkelet fordulva [[Sárvár]]nál torkollik a [[Rába|Rábába]]. Az eredeti meder neve Gencsapátitól: [[Perint (patak)|Perint]], majd Szombathelytől délre: [[Sorok (patak)|Sorok patak]]. A Sorok patak [[Zsennye|Zsennyénél]] torkollik a Rábába.
 
Az akkor még egy mederben folyó Gyöngyös-Perint patak a Savaria nevet viselte, valószínűleg már [[Claudius római császár]] idején történt kolónia alapítás előtt, amely minden bizonnyal a patakról kapta a [[Savaria]] nevet. A Savaria patak- és későbbi városnév a rómaiak előtt itt élt [[kelták|kelta]] törzstől a [[bójok]]tól eredhetett. A patak neve fennmaradt [[Szent Quirinus]] (magyarul: Szent Kerény) vértanú aktájában. A [[könyvnyomtatás]] feltalálása után [[Sylvester János]] által kinyomtatott vértanúaktában Sibaris alakban szerepel, a Vatikáni levéltárban fennmaradt eredeti aktában azonban Sabarie a patak neve, amelybe az állhatatos püspököt malomkővel a nyakában belefojtjákbelefojtották. A Sabaria név a kora [[középkor]]ban is fennmaradt, mint [[Tours-i Szent Márton|Toursi Szent Márton]] szülőhelye, a kora [[középkor]]ban is fennmaradt. A frankok Szent Márton -kultuszának köszönhetően [[Nagy Károly császár]] is felkereste a vidéket 791-ben az [[avarok]] elleni győztes hadjárata után.
 
== Belső Hivatkozások ==
 
==Források==
 
*Tóth Endre: [http://www.vasiszemle.t-online.hu/2008/06/tothendre.htm Savaria római topográfiája] In: ''Vasi Szemle'', 2008/6. szám.