„Észak-Magyarország (napilap)” változatai közötti eltérés

| ár = 110 Ft (előfizetőknek: 80 Ft)

Az Észak-Magyarország a ''Felvidéki Népszava'' és a ''Szabad Magyarország'' jogutódjaként jelent megjogutódja. A Felvidéki Népszava a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]], míg a Szabad Magyarország a [[Magyar Kommunista Párt]] újságaújságja volt, s az utóbbi [[Miskolc]] felszabadulását követően [[1944]]-ben jelent meg először. A két munkáspárt egyesülésekor a két lap is összeolvadt, s ettől kezdve a neve Észak-Magyarország néven jelent meg.

Akezdetben a lap naponta jelent meg, kivéve az [[infláció]] éveit, amikor a papírhiány miatt időszakosan, csak heti háromszor. Megalakuláskor a lap mindössze 2 oldalas (1 lap) volt, később 4 oldalon, az '50-es években 6 oldalon, s [[1969]]-től 8 oldalon jelent meg.

Az '50-es években az Észak-Magyarország, hasonlóan a többi megyei laphoz a központi lapokat másoltákmásolta. AAz lapÉszak később "a központi politikát", de annak helyi jellegét igyekezett hangsúlyozni. Mindemellett teret kaptak a helyi, megyei eseményekről való tudósítások, beszámolók. A külpolitika részletes taglalása is visszaszorult, helyette rövid nemzetközi összefoglalók kaptak helyet.

Az Észak-Magyarország – mint megyei lap – a sokoldalú igények miatt nem tudott megfelelően foglalkozni a Miskolcot érintő legfontosabb kérdésekkel, így a helyi lakosság kevés információt kapott a város életéről. Ezért [[1969]]. [[szeptember 1.|szeptember 1]]-jén napvilágot látott a városi napilap ''Déli Hírlap'' néven.

Borsod-Abaúj-Zemplén volt az ország első olyan megyéje, ahol a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozás]] után egyidejűleg két megyei napilap létezett. Ráadásul szűk egy esztendőn át [[1995]]-től egy harmadik napilapja is volt a térségnek, az ugyancsak Miskolcon megjelenő ''Új Észak.''

Egy osztrák vorarlbergi befektetői csoport 1991-ben megszerezte az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-bihari Napló című megyei lapok tulajdonjogát. Ezek korábban az állampárt tulajdonában voltak, a megyei pártbizottság felügyelete alatt jelentek meg, majd az [[Antall-kormány]] idején versenytárgyaláson értékesítették őket. <ref>[http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/10_glokalis_sajto/03.html Zöldi László: A glokális sajtó - Hogyan alakultak ki a glokális laphálózatok Magyarországon?], mediakutato.hu</ref> <ref>[http://magyarnarancs.hu/belpol/kiszoritosdi_az_eszak-magyarorszagi_lappiacon_monopoly-66697 Kiszorítósdi az észak-magyarországi lappiacon: Monopoly], magyarnarancs.hu </ref>

A Déli Hírlap kezdetben – [[1992]]-ig – az [[Esti Hírlap]]hoz hasonlóan kora délelőtt került az utcára, s naponta 20 ezer példányban kelt el. A Déli Hírlap a kora délelőttikorai megjelenése miatt évtizedekig előfizetők nélkül létezett, a teljes példányszám a standokon és a rikkancsoknál kelt el.

Az 54 százalékban a helyi önkormányzat tulajdonában lévő ''Déli Hírlap Kft.''. kiadó jogát [[2002]]-ben – az Észak-Magyarországot már korábban megszerző – ''Inform Média Kft.'' vásárolta meg. A két szerkesztőség összeköltözött, a terjesztés és hirdetésszervezés összeolvadt.