„Boltozat” változatai közötti eltérés

Az [[álboltozat]]ok az ókori Kisázsiában, Mezopotámiában és Egyiptomban jelentek meg. A tiszta boltozatot a rómaiak alkalmazták először térelhatárolásra: ők ismerték fel, hogy a gerendánál nagyobb terek, fesztávok hidalhatók át vele. Fejlődésük csúcspontját a [[romanika|román stílusban]], majd a [[gótika|gótikában]] és a [[reneszánsz]]ban érték el. A XIX. század közepe óta szerepük az új térlefedő szerkezetekanyagok – az acél, a fa, majd a beton – térfoglalása miatt csökken. Napjainkban közlekedési létesítményekben (főleg metróalagutakban) és a nagy fesztávolságú héjboltozatokban alkalmazzák őket. A tüzeléstechnikában magas (néha 1500 Celsius feletti) hőmérsékleten üzemelő tartószerkezeteknél nincs alternatívája.