„Tótság” változatai közötti eltérés

A '''Tótság''' egyéb magyar elnevezései ''Tótföld, Tótvidék'' ([[vend nyelv|vendül]] ''Slovenska okroglina,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Sclavonia'') a mai [[Vendvidék]] és [[Muravidék]] történeti elnevezése. Utóbbi régió ma ''Prekmurje'' néven [[Szlovénia]] legkeletibb területét képezi., Igazábólamely nem a teljes murai tájat takarja és nem is földrajzi név. A nevet a [[magyarországi szlovének]] egyik magyar elnevezéséről kapta. A magyarok már a középkor óta a szlávokat ''[[tótok]]''-nak nevezték, így a szlovénokat is. A tót szavunk egy "ember, nép" jelentésű indoeurópai szóból ered, amely ott van a teuton és deutsch népnévben is.

A szlovének – egy délszláv népcsoport – azon kisebbség [[Magyarország]]on, amelyik a [[honfoglalás]] előtt letelepedett a [[Kárpát-medence]] nyugati felén, s ott államot is alakított ki. A terület a magyarok uralma alá került a [[10. század]] elején. A szlovénok kis része elmenekült, de a többi a helyén maradt és beolvadt a magyarságba. A [[Mura]] vidékén és a folyó [[dráva]]i torkolatánál tovább éltek elzártan, így alakult sajátos nyelvük: a [[vend nyelvjárás|vend]]. De őket és nyelvüket ''tót''-nak nevezték a magyarok hosszú évszázadokon át.

A vend népnév alapján jött létre a vend-vandál rokonság elmélete, emiatt sokan az itteni embereket ''vandáloknak'', nyelvjárásukat ''vandál'' vagy ''vandalus nyelv''-nek jelölték meg. A Tótságról egy teljes képet adó mongráfiábanmonográfiában a jeles reformkori író [[Kossics József]] ad képetbeszél, aki szintén a vandálok utódainak véli a vendeket, de külön kihangsúlyozza, hogy nyelvükben se nem vendnek, vagy vandálnak hívják magukat, hanem ''slovenci''-nek, azaz szlovénnek. A tótsági értelmiség, mely ugyanbár a germán [[vandálok]]ban látta a lakosság elődeit, a területen nyelvjárásban ''Slovenska okroglinaokrogliná''-nak hívja, tekintettel a lakosság önelnevezésére.

A [[szombathelyi egyházmegye]] megalapításával a zalai szlovének is egyesítve lettek, mivel megyéjük is [[Szombathely]] egyházi fennhatósága alá került. Ekkor alakult ki a ''Vendvidék'' név, miután terjedni kezdett az új népnév a magyarok körében. [[Lülik István]] egy Muraszombat környéki iskolamester az általa írt ábécés könyvben függelékként szereplő monográfiában a Vendvidék szlovén megfelelőjeként a ''Slovenska kraina'' kifejézéstkifejezést használja [[1833]]-ban. Azonkívül bizonyítást is nyer az a tény is, hogy a Tótság lakossága a Tótságnak nem lehet germán eredetű. Bár [[Csaplovics János]] szerint a vendek sem a szlovénokkal, sem a horvátokkal nincsenek rokonságban, ez azonban nem igaz. A kutatások már ekkor kimutatták, hogy ez a lakosság szintén szlovén és nemcsak abból kifolyólag, hogy magát így is hívja. A nyelv elzártság miatt tájiasodott, megőrizte archaikus vonásait, s nyilván önállósult, de még ma sem nyilvánítja senki önálló nyelvnek. Viszont a magyarosító politika eszközként használta fel a ''[[vendkérdés|vend nem szlovén elméletet]],'' amely kialakított az ún. ''„vend tudat”''-ot, kényszerítve azzal a lakosságot, hogy magát vendnek vallja. Ez a nyilvánvaló nemzettudat csinálás nem szolgálja a lakosság fennmaradását, sőt sokkal inkább a magyar politika érdekeit. Később ezzel a történetietlen, tudománytalan elmélettel akarták [[trianoni békeszerződés|Trianon]] revízióját elérni.