„Jászvásári pogrom” változatai közötti eltérés

Romániában (különösen annak északi részében), így Észak-[[Erdély]]ben, [[Bukovina|Bukovinában]] és [[Moldva|Moldvában]] jelentős számú zsidó kisebbség élt a [[19. század]] vége óta. Jászvásárban az 1930-as román népszámlálás {{szám|34662}} zsidót írt össze, amely a város akkori teljes népességének kb. {{szám|104000}}-nek a 34%-át jelentette. Az ország [[1939]]-től a [[Harmadik Birodalom]] egyik legfőbb európai szövetségese lett, vezére, [[Ion Antonescu]] szolgai módon kiszolgálta a német igényeket. Ennek nyomán egyre másra hozták meg a zsidóság jogait korlátozó intézkedéseket, fokozva az antiszemita propagandát.
 
[[1940]]-ben a [[Szovjetunió]] - összhangban a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]]mal - elfoglalta [[Besszarábia|Besszarábiát]], így Jászvásár a román-szovjet határ közvetlen közelébe került, igen nagy létszámú zsidósággal. 1941. június 22-én megkezdődött a német-szovjet háború, amibe Románia még aznap bekapcsolódott, hadat üzenve a SZU-nak, mely háborúhoz óriási haderővel járult hozzá, sokkal többel mint amennyivel [[Magyarország]], vagy [[Szlovákia]] vett részt együttvéve.
 
Ion Anonescu 1941. június 27-én adta ki a parancsot a jászvásári helyőrség vezetője, Constantin Lupu őrnagy részére a pogrom végrehajtására. A telefonos felhívás szerint ''„Tisztítsa meg Jászvásárt a zsidó lakosságtól!”'' utasítással látta el az őrnagyot a feladat végrehajtására. Már a pogromot megelőző eltervezték az akciót, egy héttel azelőtt már terjesztették azon híreket, miszerint a jászvásári zsidók tevékenyen segítették a város határában landolt szovjet ejtőernyősöket (Románia 1941. június 22-e óta hadban állt a Szovjetunióval), valamint a házakra felfestették, hogy ki a keresztény és ki a zsidó. A zsidó lakosokat arra kényszerítették, hogy árkokat ássanak a zsidó temetőben. Az állami média 1941. június 27-én hivatalosan is azzal vádolta a jászvásári zsidóságot, hogy az utcákon román rendőrökre és katonákra támadott.
34 542

szerkesztés