„Joseph John Thomson” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 109.61.65.146 (vita) szerkesztéséről MerlIwBot szerkesztésére |
|||
44. sor:
'''Sir Joseph John „J.J” Thomson''' OM, FRS ([[Manchester]], [[1856]]. [[december 18.]]– [[1940]]. [[augusztus 30.]]) [[Angolok|angol]] [[Nobel-díj]]as [[fizikus]], aki az [[elektron]] és [[izotóp]]ok felfedezésével, illetve a [[Tömegspektrometria|tömegspektrométer]] feltalálásával vált híressé. [[1906]]-ban tüntették a fizikai [[Nobel-díj]]jal, amelyet az elektron felfedezéséért kapott, valamint a gázok elektro-konduktivitásával (elektromos áram vezetésével) kapcsolatos munkájáért.
== Élete ==
Szülei skótok voltak. Édesapja meghalt, amikor ő 16 éves volt. 1870-ben mérnökként tanult a Manchesteri Egyetemen, amely akkoriban még Owens Egyetemként volt ismert, 1876-ban a [[cambridge]]-i [[Trinity College]]-ba ment tanulni. 1880-ban szerezte baccalaureátusát (BA) matematikából, MA-ját 1883-ban. 1884-ben a fizika Cavendish-professzora lett. Tanítványainak egyike volt [[Ernest Rutherford]], aki később követte őt posztján.
1890-ben feleségül vette Rose Elisabeth Pagetet, házasságukból két gyermekük született: Joan Paget Thomson, és a később apja nyomdokaiba lépő, szintén Nobel-díjas [[George Paget Thomson]]. (Ő bizonyította 1937-ben az elektronok hullámtermészetét.) Számtalan tanítványa volt, köztük több Nobel-díjas. 1906-os Nobel-díját a gázok elektromos vezetőképességének elméleti vizsgálódásainak és fizikai kísérleteinek érdemeiért kapta.
1908-ban lovaggá ütötték és Érdemrenddel tüntették ki 1912-ben.
1914-ben ő tartotta a Romanes-előadást Oxfordban ''Atomelmélet'' címmel.
1918-tól haláláig a cambridge-i Trinity College igazgatója volt.
1940. augusztus 30-án érte a halál, a [[Westminster-apátság]]ban helyezték nyugalomra, közel [[Isaac Newton]] sírjához.
1884-ben az Angol Királyi Társaság ([[Royal Society]]) tagjává választotta, 1915-től pedig ugyanezen társaság elnöke lett 1920-ig bezárólag.
== Munkássága ==
[[Fájl:Jj-thomson2.jpg|bélyegkép|balra|180px| Profilkép]]
1894-ben forgó tükrös módszerrel megmérte a [[katódsugárzás]] [[sebesség]]ét, melyről kimutatta, hogy ezred része a [[fénysebesség]]nek. 1897-ben azt tapasztalta, hogy a katódsugárzás elektromos mezőben is eltéríthető. 1899-ben meghatározta az elektron töltését,
1907-ben rájött arra, hogy elektromos és mágneses mezőt egyidejűleg alkalmazva, a különböző sebességű, de azonos fajlagos töltésű részecskék becsapódási nyomai parabola íven helyezkednek el. Kísérletileg sikerült megcáfolnia az atom oszthatatlanságáról szóló elméletet.
== Külső hivatkozások ==
| |||