„Koncertalbum” változatai közötti eltérés

A stúdió és koncertfelvételek közötti legfontosabb különbség tehát egyrészt a közönség jelenléte, a koncertterem akusztikája, az élő előadás hangulata, technikailag pedig a zenemű egységes és egyidőbeni elhangzása a studióstúdió akár hangszerenkénti külön időben történő felvételével szemben. A koncertkörülmények közepette, de közönség nélkül – vagy kis létszámú (legfeljebb néhány száz fős, általában meghívott vendégekből álló) közönséggel – készített felvételeket ''akusztikus albumnak/felvételnek'' is hívják.

A [[Klasszikus zene|klasszikus zenében]] a koncertlemez nem nagyon különbözik a studiófelvételektőlstúdiófelvételektől. A legjobb színvonalú klasszikus zenei felvételeket sokszor a világ legjobb akusztikájú koncerttermeiben, vagy koncertteremhez hasonló jellegű, külön erre a célra kialakított stúdiókban készítik. A közönség előtti valódi élő előadással szemben annyi a könnyebbség, hogy az egyes zenei tételek között szünetet tartanak, valamint a rontott részeket ismételten fel tudják venni.

A [[dzsessz]]ben a koncertalbum is épp ugyan olyan fontos, mint egy studióbanstúdióban készült [[nagylemez]], mivel a műfaj fő jellegzetessége az [[improvizáció]], ami a koncerteken sohasem maradhat el. Régi koncertfelvételek évtizedekkel későbbi kiadása is nagy fontossággal bír bármely ismert dzsessz előadó életművében, ilyen például az 1957-ben, [[New York]]ban rögzített, de csak [[2005]]-ben kiadott ''Thelonious Monk Quartet with John Coltrane at Carnegie Hall'' című koncertalbum is.