„Az olajkirály” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Történet: - kieg. |
→Történet: - jav. |
||
67. sor:
Polly és Busher beszámoltak a folyékony arany jelenlétéről a ''Gloomy Waters''nél. [[Amerikai dollár|Dollármilliók]] heverhettek a tó alatti mélyrétegekben. Valamennyien megérkeztek a nem csak üzletileg csodálatos helyhez. Rex bankár is fellelkesült, a könyvelő akadékoskodó észrevételei azonban bajba sodorták Grinleyt. Busher mentette meg a helyzetet, bár érvelése a [[fizika]] törvényeit figyelmen kívül hagyta, kihúzta bátyját a csávából. Míg a bankár a könyvelővel és Pollyval körüljárta az olajtavat, a két korábbi bandita megbeszélte, hogyan számolnak le a többiekkel. Nem vették észre, hogy egy indián messziről figyelte őket. Miután az adásvételi szerződést aláírták, a bankár kitöltötte megígért csekket. Grinley és Busher megmutatta Rexnek és Brake-nek a barlangot. S míg a mit sem sejtő pénzember és a könyvelő a bejáratot eltorlaszoló köveket pakolta, puskatussal leütötték őket. Nyolc navaho indián rajtaütött - a barlangba zárt üzletemberek tárgyain - éppen osztozkodó rablókon. Öt fehérre számítottak, ezért keresték a hiányzó két embert. Busher - hogy mentse a helyzetet - azt hazudta, hogy leütötték, majd a tóba fojtották az életükre törő társaikat. A navahók az erdőbe hurcolták foglyaikat, és egy tisztáson fához kötözték őket. Harminc nihora harcos Mokacsi vezetésével követte a navahók nyomát, végignézték, hogyan ejtik foglyul a fehéreket, majd utánuk osonva lerohanták az ellenségeiket az erdőben. Mokacsi barátságtalan volt a fehérekkel szemben, azt ígérte, hogy őket is kínzócölöphöz fogja kötöztetni, ahogyan az óvatlan, Gyorsparipa által vezetett navaho felderítőket is.
Ekkortájt Winnetou és Old Shatterhand a telepesekkel a közelben járt. Az apacs törzsfőnök kiolvasta a zavaros nyomokból, mi is történhetett az olajtó közelében. Ezután felderítette a terepet, s úgy számolt be a korábban történtekről, mintha ott lett volna. Old Shatterhand egy barlangot keresett, ahol a szélhámosok a hordókat tárolhatták. Miután megtalálták a rejtekhelyet, kiszabadították Mr. Rexet és fogolytársát. A bankár elmesélte, hogyan is kerültek ők összekötözve a barlangba. A nagy fehér vadász felfedte az olajkirály üzelmeinek nyilvánvaló jeleit: [[petróleum]] (és nem [[kőolaj|nyersolaj]]) úszott a víz felszínén, a tó tetején lévő halak egy-két napja pusztultak el, s végül a barlang végébe küldte Mr. Rexet, hogy nézze meg a 40 (már üres) hordót. Csi Szo azt tervezte, hogy kiszabadítja a navaho felderítőket, Old Shatterhand és Winnetou megígérte neki, hogy segítik ebben. A fiatal indián azt is célul tűzte ki maga elé, hogy
* Tizedik fejezet: '''A döntő pillanat'''
74. sor:
{{Idézet|Ez a szerencséje - gondolta magában. - Ha megcsalt volna, máris búcsút mondhatna az életének. Persze így is meghal. Elárulta a sápadtarcúakat, és azt hiszi, jutalmul megkegyelmezek neki, de téved. Az áruló még az ellenségnél is gyűlöletesebb.|Mokacsi gondolatai Pollyról, a scoutról (Részlet a regényből: [[Móra Ferenc Könyvkiadó]], 1985, 241. oldal)}}
Bicegő Frank felébredt, és a kántort kereste, de nem találta a hálóhelyén, ezért Sam Hawkisszal a keresésére indultak. Droll néni volt az egyik őrszem, akit a nihorák leütöttek, majd lerohanták a bevándorlókat. Old Shatterhand és Winnetou is fogságba estek. A visszatérő Bicegő és Sam még látták, hogyan fosztották ki a táborukat az indiánok, de nem akadályozhatták meg. Mokacsi gőgösen megfenyegette Winnetou-ékat, Old Shatterhand puskája az övé lett. A fehér vadász a nihorák szeme láttára - gúzsba kötött kezével - leütötte a törzsfőnököt, majd az apacs főnök segítségével kiszabadította a társait. Egy ugrásra kész alfőnök sastollát a távolból Sam mesteri lövéssel
Winnetou és Mokacsi párbeszéde után a nihora főnök is belátta, hogy célszerű elszívnia a békepipát volt foglyai vezetőivel. {{Idézet|Én minden embert szeretek, akármilyen a bőre, ha becsületes és tisztességes. És gyűlölök mindenkit, aki gonosz és kegyetlen. De legjobban a háborút gyűlölöm.|Winnetou véleménye az emberekről és a háborúról (Részlet a regényből: Móra Ferenc Könyvkiadó, 1985, 256. oldal)}}
| |||