„Endre László (politikus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a doktori és egyéb címekhez hasonóan indokolatlan
Tambo (vitalap | szerkesztései)
→‎Élete, pályafutása: dátumlinkek ki, zöld kékre
2. sor:
 
==Élete, pályafutása==
Harcolt az [[első világháború]]ban, ahol többször megsebesült, hősiességéért kitüntették, [[Vitéz (katona)|vitézi]] címet kapott. [[1919]]-ben [[TemesrékásTemesrékas]]on, majd [[Gödöllő]]n lett [[szolgabíró]], ahol [[1923]]-ban főszolgabíróvá vált. Tevékenyen részt vett a nyílt és titkos ellenforradalmi szervezetek, mint például a [[Magyar Országos Véderő Egylet]], az [[Ébredő Magyarok Egyesülete]], a [[Kettőskereszt Vérszövetség]], vagy az [[Etelközi Szövetség]] akcióiban. [[1921]] őszén [[Prónay Pál]] mellett részt vett a nyugat-magyarországi harcokban az ún. [[rongyosRongyos gárdaGárda]] oldalán.
 
[[1937]] tavaszán létrehozta a [[Fajvédő Szocialista Pártot]], amely [[1937]]. augusztusában a [[Szálasi Ferenc|Szálasi]]val kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a [[NemzetiNemzet AkaratAkaratának Pártja|Nemzeti Akarat Pártjával]]. [[1937]]. szeptemberében, miután [[Pest vármegye]] alispánjává választották, kilépett a pártból. Alispánként egyik legfontosabb céljának tartotta, hogy a megyéhez tartozó [[Zsidó (település)Vácegres|Zsidó]] község középkori eredetű, a [[zsidók|zsidó]] néppel semmilyen kapcsolatban lévő nevének megváltoztatását elérje. Ez a helyi képviselő-testület és lakosság ellenállása miatt csak 1943-ban sikerült neki, amikor a belügyminiszter a község nevét Vácegresre változtatta.
 
A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, [[Antiszemitizmus|antiszemita]] jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. [[1944]]. [[április]]átóláprilisától a [[Sztójay-kormány]]ban a belügyminiszter adminisztratív államtitkára; a német megszállókkal, többek között [[Adolf Eichmann]]-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidóság]] deportálásában. [[1944]]. [[október 29.|október 29-én]] Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, egyik irányítója volt az ország kiürítésének.
 
A [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] mint háborús főbűnöst [[Akasztás|kötél általi halál]]ra ítélte, melyet [[1946]]. [[március 28.|március 28-án]] hajtottak végre.
 
==Források==