„Magdeburg ostroma (1630–1631)” változatai közötti eltérés

|név= Magdeburg ostroma (1630-16311630–1631)

'''Magdeburg ostroma''' ([[1630]] júliusa – [[1631]]. [[május 20.]]) a [[Harmincévesharmincéves háború]] egyik nagyobb csatája volt. Az egyik oldalon a várost ostromló katolikus katonák és az azok mellett harcoló zsoldosok, a másik oldalon a svéd protestáns várvédők álltak. Az ostrom főleg arról nevezetes, hogy a vár bevétele után a katolikusok hatalmas fosztogatásba és mészárlásba kezdtek, és az egész várost felgyújtották.

== A szemben álló felek ==

=== A Német-római Birodalom és a Katolikus Liga ===

A csatában e kettő fél közül a [[Katolikus Liga (1609)|Katolikus Ligáé]] a nagyobb szerep. Ennek a hadseregnek az ostromban harcoló részének parancsnoka [[Johann t’Serclaes Tilly]] volt. Hadserege hatalmas létszám fölénybenlétszámfölényben volt Magdeburg helyőrségével szemben. Létszáma több mint 25 000 fő volt, ehhez jöttek még az ostromhoz hozatott ágyúk. Ez aA hadsereg viszontugyanakkor nem igazánmondható voltkifejezetten katolikuskatoliksunak, mert nagyrészt zsoldosokból állt, akiket az elfoglalt protestáns területekről toboroztak.

Az [[ostrom]] [[1630]] júliusában kezdődött el. Bár többszörös túlerőben voltak az ostromló katolikus seregek, az erős vár és a védők kitartó hősiessége miatt nem sikerült bevenniük a várat. De több hónap után világossá vált a védők számára, örökké nem tarthatják magukat. A város vezetői béketárgyalásokat akartak kezdeményezni, de [[Dietrich von Falkenberg]] ezredes arra biztatta őket, hogy hamarosan megjönnek [[II. Gusztáv Adolf svéd király]] felmentő csapatai. De a felmentő csapat nem ért időben Magdeburgba. [[1631]]. [[május 30.|május 30-án]] a protestánsokkatolikusok végső általános rohamot indítottak a vár ellen, mely nem tudta megvédeni magát. Bár a helyzet reménytelen volt, a katonák a lakossággal karöltve bátran védekeztek, mindent bevetettek, de minden hiábavaló volt. A város elesett. A zsoldosok mindent elvettek, elvittek pénzt, marhát, lovat, még túszokat is szedtek. A város lakói halálra voltak ítélve, mert hevesen védekeztek, sokakat legyilkoltak, felakasztottak. A várost pedig felégették, alig 130 ház élte túl a pusztulást. A város szinte minden lakosa meghalt, kivéve akik a templomban kerestek menedéket és néhány szerencsés embert. A város lakosaiból végül 5000, többségében nők maradtak életben.

== A „magdeburgi véres biblia”Biblia” ==

A mészárlás közepette történtek csodák is. Egy Krammler nevű protestáns lelkészt egy kisebb kápolnában találták meg a zsoldosok, aki éppen imádkozott. A zsoldosok kardot rántottak, Krammler pedig a bibliávalBibliával védekezett, ami felfogta a kardok által történt ütéseket. IronikusMiközben dolog-ea történetben,pap hogya mikorBibliával védekezett a bibliával a pap, pont a végítélet részénél nyílt ki a könyv. A hálás pap megőrizte a bibliátBibliát, ami még most is meg találhatómegtalálható.

Magdeburg elfoglalása, kifosztása és elpusztítása miatt az egész protestáns világ forrongott. A Protestánsprotestáns erők így nem gyengébbek, hanem erősebbek lettek attól a dühtől, amit Magdeburgban a katolikus zsoldosok tettek.