„Erdődi Lajos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kodolányi János –> Kodolányi János (író) |
||
42. sor:
Azok a fiatal értelmiségiek, akik hasonló szellemben gondolkodtak, itt kaptak lehetőséget nézeteik, kutatásaik, műveik, programjuk bemutatására. A népszerű vitaesteken lehetőség volt a politikai, társadalmi kérdések megismerésére, megvitatására.
A BMT bizottságaiban a tagok érdeklődésének megfelelően folyt a szakmai munka. A Szociálpolitikai Bizottság [[Szatmári Sándor]] vezetésével, a Tudományos Bizottság Rados K. Béla irányításával működött. A Művészeti Bizottságban részt vett [[Kodály Zoltán]], [[Halmos Béla]]. Működött közgazdasági, ifjúsági bizottság is. Az Irodalmi Szakosztályt [[Szigethy Endre]] vezette. Munkájuk jelentős eredménye a „[[népi írók]]” mozgalmának elindítása. [[Németh László (író)|Németh László]], [[Féja Géza]], [[Erdélyi József]], [[Kodolányi János (író)|Kodolányi János]], [[Simon Andor]], [[József Attila]], [[Illyés Gyula]] itt, a BMT-ben mutatták be műveiket és azokon keresztül erősödött fel a Társaság „parasztorientációja”. Igen erőteljes és hatékony munkát végzett a Falubizottság. A BMT elméleti és gyakorlati agrárprogramjának kidolgozásában döntő szerepe volt Kodolányi Jánosnak, Őrsy Attilának, Erdődi Lajosnak, Fábián Dánielnek, József Attilának. A gondolataikat 1930-ban Fábián Dániel fogalmazta meg, melyet József Attila öntött végső formába. A „Ki a faluba!” című röpirat három fő témakörrel foglalkozott: faji és nemzetiségi kérdés; néptani, néprajzi gyűjtés; művelődési, társadalmi tanulmányok.
A BMT nagy gondot fordított arra, hogy megismertesse az ott folyó munkát a társadalom szélesebb köreivel is, ráirányítsa a figyelmet a legfőbb problémákra, annak sürgős, mielőbbi megoldására. Erdődi Lajos ebben a szervező, propagandamunkában vállalt kivételesen nagy szerepet. Az ő agilitása, szenvedélyes meggyőzőereje, jó kapcsolatteremtő- és szervezőkészsége következtében megnövekedett a Társaság népszerűsége, emelkedett tevékenységük színvonala. Publikációkat jelentettek meg a legkülönfélébb lapokban. 1929 őszétől jelent meg saját lapjuk, az [[Új Magyar Föld]]. Ennek szerkesztésében és terjesztésében is élen járt Erdődi Lajos. Írásai, előadásai elsősorban a földbirtokreformmal voltak kapcsolatosak (Népjóléti közigazgatás, A parasztság felemelésének útja, Földreform Európában, A Nemzetek Szövetségének egészségügyi és szociális tevékenysége 1920-1926).
| |||