„I. János jeruzsálemi király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: DEFAULTSORT AWB |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
Brienne-i János, II. Erard [[gróf]] másodszülött fia harmincas évei végén került a történelem porondjára. Eredetileg egyházi pályára szánták, ám őt jobban vonzotta a [[lovag]]i lét, és negyvenévnyi lovagi torna alatt jelentős hírnévre tett szert. [[1208]]-ban a [[Szentföld]]ről kérés érkezett [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágosthoz]], hogy jelölje ki egyik nemesurát a [[Jeruzsálemi Királyság]] örökösnőjének, Máriának férjéül, és a király Jánost választotta, ígérve, hogy támogatja majd [[jeruzsálem]]i uralkodásában. [[1210]]-ben létre is jött a frigy, János pedig Mária révén uralkodhatott a jeruzsálemi [[keresztes államok|keresztes államon]]. Itt [[1211]]-ben hatéves fegyverszünetet kötött a [[Ikóniumi Szultánság|szeldzsuk]] szultánnál.
[[1212]]-ben elhunyt felesége, aki egy leányt ([[II. Izabella jeruzsálemi királynő|Izabella Jolán]]) hagyott maga után. János hamarosan újra nősült, arája az [[örmények|örmény]] Stefánia hercegnő volt. Az [[keresztes háborúk|ötödik keresztes hadjáratban]] ([[1218]]–[[1221]]) sajnálatos módon háttérbe szorította őt a [[pápa (egyházfő)|pápai]] [[legátus]], és tanácsa ellenére nem kötötte meg a [[Damietta|Damiettánál]] vívott győztes csata után a szultán által felajánlott kedvező békét, így a hadjárat elbukott. Ezután a király nyugatra indult, hogy segítséget kerítsen. [[1223]]-ban találkozott [[III.
== A Latin Császárság ura==
|