I. János jeruzsálemi király

Jeruzsálem királya

I. (Brienne-i) János (1170/75Konstantinápoly, 1237. március 27.), latinul: Ioannes I Brenensis, rex Hierosolymitanus et imperator Romaniae, franciául: Jean I de Brienne, örményül: Ժան Ա դը Բրիեն, Երուսաղեմի արքա, görögül: Iωάννης Α΄ ντε Μπριέν/της Βριέννης, arabul: جان دي بريين, jeruzsálemi király, konstantinápolyi latin társcsászár, örmény trónkövetelő.

I. János
Brienne-i János
János és Mária koronázása
János és Mária koronázása

Jeruzsálemi Királyság királya iure uxoris
Jean I
Uralkodási ideje
1210. szeptember 14. 1212. április 15. után
KoronázásaTürosz, Jeruzsálemi Királyság
1210. október 3. (a feleségével együtt)
Elődje I. (Montferrati) Mária
Utódja II. (Brienne-i) Izabella
Jeruzsálemi Királyság régense
Jean de Brienne
Uralkodási ideje
1212. április 15. után 1225. november 9.
Elődje II. (Brienne-i) Izabella
Utódja II. (Brienne-i) Izabella
Konstantinápolyi Latin Császárság császára
Jean I/Ioannes I/Iωάννης Α΄
Uralkodási ideje
1229. 1237. március 27.
KoronázásaKonstantinápoly
1231
Elődje II. (Courtenay) Baldvin
Utódja II. (Courtenay) Baldvin
Örmény Királyság trónkövetelője
Jean de Brienne/Ժան դը Բրիեն
Uralkodási ideje
1219. május 2. 1220. június
Elődje I. (Nagyszerű) Leó
Utódja I. Izabella
Életrajzi adatok
Uralkodóház Brienne-ház
Született 1170/75
Elhunyt 1237. március 27. (67 évesen)
Konstantinápoly
Nyughelye

Édesapja II. Erhard brienne-i gróf (–1190/91)
Édesanyja Montfauconi Ágnes, Montbéliard grófnője (1150/55–1186 után)
Testvére(i)
  • William of Brienne
  • Walter III, Count of Brienne
Házastársa 1. I. (Montferrati) Mária jeruzsálemi királynő (1192–1212)
Házastársa 2. Stefánia örmény királyi hercegnő (1195 után–1220)
Házastársa 3. Berengária kasztíliai és leóni királyi hercegnő (infánsnő) (1204–1237)
Gyermekei 1. feleségétől:
1. Izabella Jolán (1212–1228)
2. feleségétől:
2. János (1216–1220)
3. feleségétől:
3. Mária (1225–1275)
4. Alfonz (–1270)
5. Lajos (–1297),
6. János (–1296)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Jeruzsálemi Királyság élén szerkesztés

Brienne-i János, II. Erhard brienne-i gróf másodszülött fia harmincas évei végén került a történelem porondjára. Eredetileg egyházi pályára szánták, ám őt jobban vonzotta a lovagi lét, és negyvenévnyi lovagi torna alatt jelentős hírnévre tett szert. 1208-ban a Szentföldről kérés érkezett II. Fülöp Ágosthoz, hogy jelölje ki egyik nemesurát a Jeruzsálemi Királyság örökösnőjének, Máriának férjéül, és a király Jánost választotta, ígérve, hogy támogatja majd jeruzsálemi uralkodásában. 1210-ben létre is jött a frigy, János pedig Mária révén uralkodhatott a jeruzsálemi keresztes államon. Itt 1211-ben hatéves fegyverszünetet kötött a szeldzsuk szultánnál.

1212-ben elhunyt felesége, aki egy leányt (Izabella Jolán) hagyott maga után. János hamarosan újra nősült, arája az örmény Stefánia hercegnő volt. Az ötödik keresztes hadjáratban (12181221) sajnálatos módon háttérbe szorította őt a pápai legátus, és tanácsa ellenére nem kötötte meg a Damiettánál vívott győztes csata után a szultán által felajánlott kedvező békét, így a hadjárat elbukott. Ezután a király nyugatra indult, hogy segítséget kerítsen. 1223-ban találkozott III. Honoriusz pápával és II. Frigyes császárral, aki eljegyezte lányát, a királyság örökösét, Izabellát. Itália után Franciaországba és Angliába utazott, ám nem kapott támogatást. Később Santiago de Compostelába zarándokolt, ahol elvette új feleségét, Kasztíliai Berengáriát. Innen német területekre, majd ismét Rómába látogatott (1225), ahol II. Frigyes, immár a veje, követelte, hogy mondjon le javára a Jeruzsálemi Királyságról. A hetvenes éveiben járó száműzött király ezt meg is tette, de még elég aktív volt ahhoz, hogy bosszút álljon: a hatodik keresztes hadjárat (12281229) pápai csapatait Frigyes távollétében annak dél-itáliai birtokai ellen vezette.

A Latin Császárság ura szerkesztés

Jánosnak a Konstantinápolyi Latin Császárság bárói ajánlották a trónt azzal a feltétellel, hogy II. Baldvin elveszi másodszülött lányát, és ő lesz az örökös. Kilenc éven át ült régensként a császári trónon, és 1235-ben maroknyi emberével visszavetette a nikaiai és bolgár ostromlókat. 1237-ben hunyt el egy ferences rendi szerzetes csuhájában. Tipikus kóbor lovag volt, mindig pénztelen, kissé papucsférj, akit kalandozásai két ország trónjára is eljuttattak. Noha nagy reményeket fűztek hozzá, a birodalmat ő sem tudta megmenteni a hanyatlástól, csak a végső bukást késleltette.

Gyermekei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. II. Sándor skót király özvegye és III. Sándor skót király anyja.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés


Előző uralkodó:
I. (Montferrati) Mária
Jeruzsálem királya
1210 – 1225 (társuralkodó és régens)
 
Következő uralkodó:
II. (Brienne-i) Izabella
Előző uralkodó:
II. (Courtenay) Baldvin
Latin császár
1229 – 1237 (társuralkodó és régens)
 
Következő uralkodó:
II. (Courtenay) Baldvin