Jeruzsálem királyainak listája

Wikimédia-listaszócikk
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 10.

Az első keresztes hadjárat keretében az Európa minden tájáról érkező lovagok 1099. július 15-én bevették A Szent Várost, (Jeruzsálemet). Itt alapították meg a következő kétszáz évben a térség vezető keresztény hatalmának számító Jeruzsálemi Királyságot. A királyság vazallus államai voltak: az Antiochiai Fejedelemség, a Tripoliszi Grófság, az Edesszai Grófság. Az állam területén a nyugati (frank) típusú feudalizmust honosították meg. Fővárosa 1099-1187 között Jeruzsálem, 1187-1291 között Akkón volt. 1187-től 1229-ig és 1244-től a királyság megszűntéig Jeruzsálem a szaracénok kezében volt.

A Jeruzsálemi Királyság királyainak és királynőinek listája

szerkesztés

1291-ben a muzulmán seregek bevették Akkónt, a Szentföldön megmaradt utolsó keresztes erődöt. Ide helyezték át a Jeruzsálemi Királyság fővárosát, amikor Szaladin szultán 1187-ben bevette Jeruzsálemet. Ezzel megszűnt véglegesen a keresztény Jeruzsálemi Királyság. A jeruzsálemi királyi cím örökösei egyrészt a ciprusi királyok lettek, akik már 1268-tól uralkodtak a Jeruzsálemi Királyságban, másrészt a nápolyi királyok tartottak igényt e címre azután, hogy I. Károly szicíliai király 1277-ben megvette a királyi címet a magát Jeruzsálem jogos királynőjének tartó Poitiers Mária antiochiai hercegnőtől (1220/251307), aki IV. Bohemund antiochiai fejedelemnek és Lusignan Melisenda jeruzsálemi és ciprusi hercegnőnek (I. Izabella jeruzsálemi királynő és Imre jeruzsálemi és ciprusi király legkisebb lánya) volt a lánya. Harmadrészt a Jeruzsáleminek nevezett II. András 1217/18-as szentföldi hadjárata után vette fel a Jeruzsálem királya címet mint II. Balduin ükunokája, melyet 1918-ig minden magyar király viselt őutána.

  • John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9  , 239–240. oldal
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  

Kapcsolódó szócikk

szerkesztés

További információk

szerkesztés