A Jeruzsálemi Királyság uralkodóinak és a Ciprusi Királyság uralkodóinak családfája
Az alábbi családfa a Jeruzsálemi Királyság és a Ciprusi Királyság uralkodóinak a leszármazását együttesen mutatja be, a közöttük fennállt dinasztikus összefüggésekre tekintettel (gyakran ugyanaz az uralkodó viselte mindkét királyi címet); kitérve az elengedhetetlen családi kapcsolódásokra. A családfákban azok az uralkodók vannak számozva, akik ugyanazt a keresztnevet viselték.
A Jeruzsálemi Királyságról és a Ciprusi Királyságról
szerkesztésA Jeruzsálemi Királyság 1099-ben azzal jött létre, hogy az első keresztes hadjárat résztvevői elfoglalták az ekkor a Fátimida Kalifátushoz tartozó Jeruzsálemet; igaz, az első uralkodó, Bouillon Gottfried, a keresztes had vezére, még a „Szent Sír védelmezője”, és nem a király címet viselte. A királyság fővárosát, Jeruzsálemet, 1187-ben, Szaladin egyiptomi ajjúbida szultán visszafoglalta a keresztesektől. Ekkor Türosz, majd – 1191-ben történt meghódítását követően –, Akko lett a királyság székhelye, és az is maradt 1229-ig, majd 1244-től 1291-ig. 1229-1244 között ugyanis, ismét Jeruzsálem volt a királyság fővárosa: II. Frigyes császár – Frigyes, Jeruzsálem királya, társuralkodóként, majd a királyság régense – Al-Kámil egyiptomi szultánnal, 1229-ben kötött megállapodás alapján, visszaszerezte Jeruzsálemet. 1244-ben azonban, az Asz-Szálih Ajjúb egyiptomi szultán szolgálatában álló, Barka kán vezérelte, hwárezmi/tatár sereg elfoglalta Jeruzsálemet, és a város végleg elveszett a keresztesek számára.[1]
1291-ben Al-Asraf Halíl egyiptomi mamlúk szultán elfoglalta Akkót. Ezzel a Jeruzsálemi Királyságot – de facto – megszűntnek tekintjük; II. Henrik jeruzsálemi király Ciprus szigetére vonult vissza (amelynek egyébként már a királya volt); ezzel címzetes uralkodói címmé vált a "jeruzsálemi király (királynő)" cím. E szócikk forrásai, ezért a címzetes jeruzsálemi királyokat (királynőket) nem számozzák; kivéve II. (Poitiers-i) Mária, címzetes jeruzsálemi királynőt.
1192-ben, Guidó jeruzsálemi király, Ciprus urává vált, bár a Ciprus királya címet ő még nem viselte, de az uralkodásával – gyakorlatilag – létrejött a Ciprusi Királyság. (A szigetet korábban meghódító, I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király adta át Guidónak a Ciprus feletti uralmat.) A királyság 1489-ig állt fenn, ekkor a szigetország közvetlenül Velence uralma alá került.
A családfa
szerkesztés| II. Manasszész (?-1032?), Rethel grófja | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| III. (Szakállas) Gottfried (997-1069), alsó-lotaringiai herceg: 1065-1069, Gottfried, felső-lotaringiai herceg: 1044-1047 | Doda (?-?) [2] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. Euszták (1020 körül-1085 körül), Boulogne grófja | Lotaringiai Szent Ida (1038/1043-1113) | Judit (1020 körül? - ?) | III. Manasszész (1022/1025-1065 körül?, 1080 után?), Rethel grófja [3] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bouillon Gottfried (1060-1100), a Szent Sír védelmezője (de facto jeruzsálemi király): 1099-1100, Gottfried, Bouillon ura, V. Gottfried, Alsó-Lotaringia hercege: 1087-1100 | I. (Boulogne-i) Balduin (1060 után-1118), jeruzsálemi király: 1100-1118, I. Balduin, az Edesszai Grófság grófja: 1098-1100, Balduin, Verdun grófja | I. Hugó (1040 körül?-1118), Rethel grófja | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. (Rethel-i) Balduin (1060 körül?, 1075 körül?-1131), jeruzsálemi király: 1118-1131, II. Balduin, az Edesszai Grófság grófja: 1100-1118, Balduin, Bourcq ura [4] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| (Rethel-i) Meliszenda (1109 körül-1161), jeruzsálemi királynő: 1131-1152 | (Anjou) Fulkó (1090 körül-1143), jeruzsálemi király: 1131-1143 (társuralkodó), V. (Ifjú) Fulkó, Anjou grófja: 1109-1129 (lemondott), I. Fulkó, Maine grófja: 1110-1129 (lemondott) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| III. (Anjou) Balduin (1130-1162), jeruzsálemi király: 1143-1162 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. (Anjou) Amalrik (1136-1174), jeruzsálemi király: 1162-1174 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| IV. (Anjou /Leprás/) Balduin (1161-1185), jeruzsálemi király: 1174-1183 (egyeduralkodó), 1183-1185 (társuralkodó, V. Balduin király mellett), | I. (Montferrati) Konrád (1146 körül-1192), jeruzsálemi király: 1192 (társuralkodó) | I. (Anjou) Izabella (1171/1172-1205), jeruzsálemi királynő: 1192-1205 | II. (Lusignan) Amalrik (1144?-1205), jeruzsálemi király: 1197-1205 (társuralkodó), (Lusignan) Amalrik, ciprusi király: 1194-1205 | Ibelin Eschiva (1160-1196) | (Lusignan) Guidó (1150/1152?, 1160?-1194), jeruzsálemi király: 1186-1192 (1190-ig társuralkodó), (Lusignan) Guido, Ciprus ura: 1192-1194 | (Anjou) Szibilla (1160 körül-1190), jeruzsálemi királynő: 1186-1190 | Montferrati Vilmos (1135/1145-1177), Jaffa és Aszkalon grófja: 1176-1177 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. (Champagne-i) Henrik, (1166-1197), jeruzsálemi király: 1192-1197 (társuralkodó), II. Henrik, Champagne grófja: 1181-1197 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. (Brienne-i) János), (1170/1175-1237), jeruzsálemi király: 1210-1212 (társuralkodó), jeruzsálemi régens: 1212-1225, János, a Latin Császárság császára: 1229-1237 (társcsászár) | I. (Montferrati) Mária (1192-1212), jeruzsálemi királynő: 1205-1212 | Embriaco Plaisance (?-1217) | IV. (Poitiers-i /Félszemű/) Bohemund (1175?-1233), antiochiai fejedelem: 1201-1216, 1219-1233 | Lusignan Meliszenda (1200/1201-1249 után), | (Champagne-i) Aliz (1195/1196-1247), jeruzsálemi régensnő: 1243-1247 | I. (Lusignan) Hugó (1193/1194-1218), ciprusi király: 1205-1218 | V. (Montferrati) Balduin (1177-1186), jeruzsálemi király: 1183-1185 (társuralkodó, IV. Balduin király mellett), 1185-1186 (egyeduralkodó), | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. (Brienne-i) Izabella (Jolán) (1212-1228), jeruzsálemi királynő: 1212-1228 | (Hohenstaufen) Frigyes (1194-1250), jeruzsálemi király: 1225-1228 (társuralkodó), jeruzsálemi régens: 1228-1246, II. Frigyes, a Szent Római Birodalom császára: 1220-1250 | II. (Poitiers-i) Mária (1220/1225-1307), címzetes jeruzsálemi királynő: 1268-1277.[5] | I. (Lusignan /Kövér/) Henrik (1217-1254), ciprusi király: 1218-1254, jeruzsálemi régens: 1246-1254 | Lusignan Izabella (1210/1216-1264) | Poitiers-i Henrik (1217-1276), antiochiai herceg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. (Hohenstaufen) Konrád (1228-1254), jeruzsálemi király: 1228-1254, IV. Konrád, római (német) király: 1237-1254 | II. (Lusignan) Hugó (1252-1267), ciprusi király: 1254-1267, jeruzsálemi régens: 1254-1267 | III. (Lusignan-Poitiers-i /Nagy/) Hugó (1235-1284), ciprusi király: 1267-1284, Hugó, jeruzsálemi király: 1268-1284 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| III. (Hohenstaufen) Konrád (Ifjabb Konrád, Konradin) (1252-1268), jeruzsálemi király: 1254-1268 | II. (Lusignan-Poitiers-i) János (1259-1285), jeruzsálemi király: 1284-1285, I. János, ciprusi király: 1284-1285 | II. (Lusignan-Poitiers-i) Henrik (1270-1324), jeruzsálemi király: 1285-1291, címzetes jeruzsálemi király: 1291-1324, II. Henrik, ciprusi király: 1285-1324 (a trónról elmozdítva: 1306-1310) | Lusignan-Poitiers-i (Türoszi) Amalrik (1270/1272-1310), ciprusi régens: 1306-1310, Amalrik, Türosz ura | Lusignan-Poitiers-i (Bejrúti) Guidó (1275-1303), Bejrút ura | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| IV. (Lusignan-Poitiers-i) Hugó (1294-1359), ciprusi király: 1324-1359, címzetes jeruzsálemi király: 1324-1359 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. (Lusignan-Poitiers-i) Péter (1328-1369), ciprusi király: 1359-1369, címzetes jeruzsálemi király: 1359-1369, Péter, örmény király: 1368-1369 | I. (Lusignan-Poitiers-i) Jakab (1334-1398), ciprusi király: 1382-1398, jeruzsálemi címzetes király: 1382-1398, örmény címzetes király: 1393-1398 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. (Lusignan-Poitiers-i /Kövér/) Péter (1357-1382), ciprusi király: 1369-1382, jeruzsálemi címzetes király: 1369-1382 | (Lusignan-Poitiers-i) Janusz (1374/1375-1432), ciprusi király: 1398-1432, jeruzsálemi címzetes király: 1398-1432, örmény címzetes király: 1398-1432 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. (Lusignan-Poitiers-i) János), (1418-1458), ciprusi király: 1432-1458, jeruzsálemi címzetes király: 1432-1458, örmény címzetes király: 1432-1458 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. (Lusignan-Poitiers-i) /Fattyú/) Jakab (1438-1473), ciprusi király: 1461-1473, jeruzsálemi címzetes király: 1461-1473, örmény címzetes király: 1461-1473 | Katalin (Caterina Cornaro) (1454-1510), ciprusi királynő: 1474-1489 (a Velencei Köztársaság lemondatta), ciprusi régensnő: 1473-1474, jeruzsálemi címzetes királynő: 1474-1489, jeruzsálemi címzetes régensnő: 1473-1474, örmény címzetes királynő: 1474-1489, örmény címzetes régensnő: 1473-1474 | (Lusignan-Poitiers-i) Sarolta Karola (1442-1487), ciprusi királynő (de facto): 1458-1461 ,[6] jeruzsálemi címzetes királynő: 1458-1487, örmény címzetes királynő: 1458-1487 | (Savoyai) Lajos (1436-1482), ciprusi király: 1459-1461/1464 (társuralkodó, 1464-től különváltan éltek), jeruzsálemi címzetes király: 1459-1461/1464 (társuralkodó), örmény címzetes király: 1459-1461/1464 (társuralkodó) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| III. (Lusignan-Poitiers-i) /Utószülött/) Jakab (1473-1474), ciprusi király: 1473-1474, jeruzsálemi címzetes király: 1473-1474, örmény címzetes király: 1473-1474 | (Savoyai) Hugó Henrik (1464-1464), ciprusi (valamint jeruzsálemi és örmény) királyi herceg (trónörökös) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Lásd: Simon Sebag Montefiore: Jeruzsálem. Egy város életrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, 2014. 323-325. oldalak. – Barka kán neve Baraka, illetve Barakat formában is előfordul. Lásd: [1] és [2] – hozzáférés: 2023. április 27.
- ↑ Az, hogy Doda, III. Gottfried herceg első felesége, II. Manasszésznak, Rethel grófjának a leánya volt, feltételezés. Lásd: [3] – hozzáférés: 2023. április 27.
- ↑ Az, hogy III. Manasszész gróf felesége, Judit, III. Gottfriednek, Alsó-Lotaringia hercegének, és első feleségének, Dodának a leánya volt, feltételezés. Lásd: [4] "Ancestry", [5], [6], [7] – hozzáférés: 2023. április 27. Rethel grófjaira lásd: [8] - hozzáférés: 2023. április 27.
- ↑ I. Balduin és II. Balduin jeruzsálemi királyok rokoni kapcsolatát illetően, a családfában bemutatottól eltérő, a következő feltételezés (lásd: [9] - hozzáférés: 2023. április 27.): I. Eusztáknak, Boulogne grófjának, lett volna egy Judit nevű leánya, és ő lett volna II. Manasszésznak, Rethel grófjának a felesége. A házasságukból származott I. Hugó, Rethel grófja, aki valóban II. Balduin királynak az apja. I. Balduin király apja, II. Euszták, Boulogne grófja, pedig I. Euszták grófnak a fia volt (ez tény). Annak az oka, hogy a hivatkozott web-lap szerkesztője, miért jelöli II. Manasszész grófként, I. Hugó gróf apját – tehát II. Balduin király apai nagyapját –, nem ismert, ugyanis I. Hugó gróf apja III. Manasszész gróf volt, és nem II. Manasszész gróf (erre lásd: [10], [11], [12], [13] - hozzáférés: 2023. április 27.).
- ↑ II. (Poitiers-i) Mária, a Jeruzsálem királynője uralkodói címet, 1277-ben, eladta I. (Anjou) Károlynak (1227-1285), Szicília királyának (1266-1282).
- ↑ II. (Fattyú) Jakab király 1461-ben Sarolta királynőt Ciprus elhagyására kényszerítette, a királynő hívei azonban 1464-ig kitartottak a szigeten.
Források
szerkesztés- [14] - hozzáférés: 2023. április 27.
- [15] - hozzáférés: 2023. április 27.
- [16] - hozzáférés: 2023. április 27.
- [17] - hozzáférés: 2023. április 27.
- [18] - hozzáférés: 2023. április 27.
- Simon Sebag Montefiore: Jeruzsálem. Egy város életrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, 2014 ISBN 978-963-357-343-3
- John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963-7425-48-9
- Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története. Osiris Kiadó, Budapest, 2002 ISBN 963-389-347-X
