I. Hugó ciprusi király
I. Hugó (1193/94 – Tripolisz, Tripoliszi Grófság, 1218. január 10.), görögül: Ούγος Α' της Κύπρου/των Λουζινιάν, franciául: Hugues Ier de Chypre/de Lusignan, ciprusi és jeruzsálemi királyi herceg, a második ciprusi király. Lusignan Szibilla örmény királyné féltestvére. A(z első) Lusignan-ház tagja.
| I. Hugó | |
 | |
| I. Hugó képe egy aranyérmén | |
| Ciprusi Királyság királya | |
| Hugues I/Ούγος Α' | |
| Uralkodási ideje | |
| 1205. április 1. – 1218. január 10. | |
| Elődje | Imre |
| Utódja | I. Henrik |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Lusignan-ház |
| Született | 1193/94 |
| Elhunyt | 1218. január 10. (25 évesen) Tripolisz, Tripoliszi Grófság |
| Nyughelye | 1. Ispotályosok Keresztelő Szent János temploma, Tripoli, Tripoliszi Grófság 2. Ispotályosok Keresztelő Szent János temploma, Nicosia, Ciprusi Királyság |
| Édesapja | Imre ciprusi király és jeruzsálemi király iure uxoris (1145–1205) |
| Édesanyja | Ibelin Eschiva ramlai úrnő (1160 körül–1196/97) |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Champagne-i Aliz jeruzsálemi királyi hercegnő (1195/96–1247) |
| Gyermekei | 1. Mária (1215 előtt–1251/53) 2. Izabella (1216 előtt–1264) 3. Henrik (1217–1253) |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Hugó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztés Édesapja Imre ciprusi király és jeruzsálemi király iure uxoris.[1] Édesanyja Ibelin Eschiva ramlai úrnő. Apja révén féltestvére volt Lusignan Szibilla, I. Leó örmény király második felesége és I. Izabella örmény királynő anyja.
1205-ben apját követte a ciprusi trónon. 1210-ben összeházasodott mostohatestvérével, mostohaanyjának, apja második feleségének, I. Izabella jeruzsálemi királynőnek a harmadik házasságából származó lányával, Champagne-i Alizzal. Házasságukból három gyermek született. A Jeruzsálemi Királyságban érvényes trónöröklési rend szerint II. Izabella jeruzsálemi királynő halála esetén, aki ekkor a névleges uralkodó volt, hiszen csak ötéves volt, anyai nagynénjét, Hugó feleségét, Aliz királynét illette a jog a jeruzsálemi trónra.[2]
II. András magyar király szentföldi hadjárata során 1217-ben megállt Cipruson, ahol csatlakozott hozzá I. Hugó is. II. András az édesanyja, Châtillon Anna antiochiai hercegnő révén közeli rokonságban állt a ciprusi királynéval, Alizzal, így a ciprusi királyi pár családtagként üdvözölte a magyar királyt. II. András II. Baldvin jeruzsálemi király ükunokája volt.[3]
Hugó II. Andrással együtt érkezett a Jeruzsálemi Királyságba, ott megbetegedett, és 1218. január 10-én váratlanul elhunyt. II. András is megbetegedett, de felgyógyult. (A következő szöveg korabeli, XIX. századi helyesírással és nyelvhelyességgel íródott, így némileg eltér a mai változattól: „1217 közepén Palesztina felé vonult, szept. 8-án Cyprusba érkezett. A Libanon völgyében megmérgezett italt adtak neki; elővigyázóan előbb megizlelte; ettől megbetegedett.”[4]) I. Hugót egyéves fia, I. Henrik követte a trónon Cipruson, aki anyja révén a Jeruzsálemi Királyság trónöröklési listáján a második helyen állt.
Gyermekei
szerkesztés- Feleségétől, Champagne-i Aliz (1195/96–1247) jeruzsálemi királyi hercegnőtől, 3 gyermek:
- Mária (1215 előtt–1251/53) ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegnő, férje IV. (Brienne-i) Valter (1205 előtt–1244/47), Jaffa grófja, III. (Brienne-i) Valter tarantói hercegnek és Hauteville-i Elvira szicíliai királyi hercegnőnek, I. Tankréd szicíliai király lányának a fia, 3 gyermek, akiket kizártak a ciprusi trónöröklésből 1267-ben
- Izabella (1216 előtt–1264), ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegnő, a Jeruzsálemi Királyság régense és trónörököse, férje Poitiers-i Henrik (–1276) antiochiai herceg, a Jeruzsálemi Királyság legfőbb bírája, 2 gyermek, többek között:
- III. (Poitiers-i) Hugó (1240 előtt–1284) antiochiai herceg, ciprusi (1267) és jeruzsálemi király (1268), felvette a Lusignan családnevet (második Lusignan-ház (Lusignan-Poitiers-ház)), felesége Ibelin Izabella (1241–1324) bejrúti úrnő, 11 gyermek
- Henrik (1217–1253), I. Henrik néven ciprusi király és a Jeruzsálemi Királyság régense, 1. felesége Aliz (1214/20–1233) montferrati őrgrófnő, I. (Montferrati) Mária jeruzsálemi királynő unokahúga, nem születtek gyermekei, 2. felesége Szaven-Pahlavuni Stefánia (1217–1249) barbaroni úrnő, I. Hetum örmény király nővére, nem születtek gyermekei, 3. felesége Poitiers-i Plaisance (1237/38–1261) antiochiai hercegnőtől, 1 fiú:
- (3. házasságából): II. Hugó (1252–1267) ciprusi király, felesége Ibelin Izabella (1252 körül–1282/83) bejrúti úrnő, nem születtek gyermekei
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Latin, jelentése: a felesége jogán.
- ↑ Aliz ugyan soha nem lett jeruzsálemi királynő, de egyik unokája, III. (Poitiers-i) Hugó ciprusi király 1268-ban I. Hugó néven elfoglalhatta a jeruzsálemi trónt is.
- ↑ Lásd Rüdt-Collenberg (1963).
- ↑ L. Wertner (1892: 413).
Irodalom
szerkesztés- Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
- Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
- Wertner Mór: II. András király, In: W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 412–416.
További információk
szerkesztés- FMG/Cyprus Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- Euweb/House of Lusignan/Cyprus Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- Genealogie-Mittelalter/Hugo I. König von Zypern (Hozzáférés: 2014. december 31.)
| Előző uralkodó: Imre |
Következő uralkodó: I. Henrik |
