Antiochia fejedelmeinek családfája

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 3.

Az első keresztes hadjárat résztvevőinek a főserege, 1098-ban, a szeldzsukoktól elfoglalta Antiochia városát, amelynek ura I. (Tarantói) Bohemund lett, ezzel jött létre az Antiochiai Fejedelemség, a Közel-Kelet négy keresztes (avagy latin, illetve frank) államainak egyike. A fejedelemség, de facto, 1268-ig állt fenn, amikor Bajbarsz egyiptomi mameluk szultán elfoglalta a várost. A családfában a „fejedelem”, a „fejedelemnő”, és a „régens” kifejezés mindig az Antiochiai Fejedelemségnek a fejedelmét, fejedelemnőjét, illetve régensét jelentik.

A családfa

szerkesztés
 
 
 
 
 
 
 
zöld szín: antiochiai fejedelem, illetve régens
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hauteville-i Tankréd
980 körül – 1041, normann nemes, feltehetően Hauteville-la-Guichard ura
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Robert Guiscard
1015 körül – 1085, Hauteville-i (Guiscard /Ravasz/) Róbert, Puglia és Calabria grófja: 1057-1059, majd hercege: 1059-1085,[1] Benevento hercege: 1078-1081, Szicília ura: 1059-1071.[2]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hauteville-i Vilmos
1027 körül – 1080, a Salernói Hercegség grófja: 1056-1080, és Capitanata grófja[3]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Tarantói) Bohemund
1055/10581111, fejedelem: 1098-1111, I. Bohemund, Taranto hercege: 1088-1111
 
Emma
1052, vagy később – 1120 körül, őrgrófné
 
Jó Odó, ? – ?, őrgróf (normann, vagy longobárd nemes)
 
(Jeruzsálemi) Balduin
1060 körül?, 1075 körül? – 1131, régens: 1119-1126, 1130-1131, II. (Retheli) Balduin, a Jeruzsálemi Királyság királya: 1118-1131,[4] II. Balduin, az Edesszai Grófság grófja: 1100-1118
 
Salernói Richárd
1060 körül – 1114, az Edesszai Grófság régense: 1104-1108
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(Galileai) Tankréd
10761112, régens: 1100-1103, 1105-1112,[5] Tankréd, Galilea hercege: 1099-1101, 1109-1112, Tankréd, az Edesszai Grófság régense: 1104-1108
 
II. Bohemund
11091130, fejedelem: 1111-1130, II. Bohemund, Taranto hercege: 1111-1127 (a hercegséget elhagyta)
 
Aliz
1110 körül – 1151 után, fejedelemné
 
(Retheli) Meliszenda
1109 körül – 1161, a Jeruzsálemi Királyság királynője: 1131-1152
 
(Jeruzsálemi) Fulkó
1090 körül – 1143, régens: 1131-1136, Anjou Fulkó, a Jeruzsálemi Királyság királya: 1131-1143,[4] V. (Ifjú) Fulkó, Anjou grófja: 1109-1129 (lemondott)
 
Salernói Roger
? – 1119, régens: 1112-1119
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Poitiers-i Rajmund
1099 körül?, 1115 körül? – 1149, fejedelem: 1136-1149, a házassága révén[6]
 
Konstancia
11271163, fejedelemnő: 1130-1163 (trónfosztva)
 
Châtillon-i Rajnáld
11241187, fejedelem: 1153-1160, a házassága révén (trónfosztva)[7]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Gyermek, Dadogó) Bohemund
1148 körül – 1201, fejedelem: 1163-1201
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. (Félszemű) Bohemund
1172/1175 körül – 1233, fejedelem: 1201-1216 (trónfosztva), 1219-1233, I. Bohemund, a Tripoliszi Grófság grófja: 1189-1233[8]
 
Tripoliszi Rajmund
? – 1199, régens: 1193-1194, IV. Rajmund, a Tripoliszi Grófság grófja: 1187-1189 (az apja, III. Bohemund fejedelem, visszahívta a grófságból)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
V. Bohemund
1199/12001252, fejedelem: 1233-1252, II. Bohemund, a Tripoliszi Grófság grófja: 1233-1252
 
Rupen Rajmund
1195/11991221/1222, fejedelem: 1216-1219 (trónfosztva), I. Rupen Rajmund, Kis-Örményország királya: 1211-1218/1219 (trónfosztva)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
VI. (Szép) Bohemund
12371275, fejedelem, ténylegesen: 1252-1268,[9] névlegesen: 1268-1275, III. Bohemund, a Tripoliszi Grófság grófja: 1252-1275
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
VII. Bohemund
12611287, névleges fejedelem: 1275-1287, IV. Bohemund, a Tripoliszi Grófság grófja: 1275-1287
 
Lúcia
1265 körül – 1299, névleges fejedelemnő: 1287-1299, Lúcia, a Tripoliszi Grófság grófnője: 1288-1289[10][11][12]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  1. Puglia régies neve: Apulia.
  2. Lásd: [1] - hozzáférés: 2022. július 1.
  3. Lásd: [2] – hozzáférés: 2022. július 4.
  4. a b Lásd: [3] - hozzáférés: 2022. július 1.
  5. I. Bohemund fejedelem 1100-1103 között, a fogságba esése miatt, nem uralkodott, míg a szabadulását követően, 1104-ben, hadsereg gyűjtése céljából, Itáliába ment, de már soha nem tért vissza Antiochiába.
  6. Poitiers-i Rajmund fejedelem apja IX. (Ifjabb, Trubadúr) Vilmos (10711126), Aquitánia hercege (1086-1126) volt (Poitiers-ház).
  7. A korabeli feljegyzések szerint, a kegyetlen Châtillon-i Rajnáldot, 1187-ben, a hattíni csata után, Szaladin (11371193), Egyiptom Ajjúbida-házi szultánja (1171-1193) ölte meg. – Châtillon-i Rajnáld fejedelem és Konstancia fejedelemnő leánya volt Châtillon-i Anna (Ágnes) (11531184) magyar királyné, Árpád-házi III. Béla (1148 körül – 1196) király (1172-1196) első felesége.
  8. IV. Bohemund fejedelem (Poitiers-i–ház) első házasságából született fiának, a tragikus körülmények között meghalt (tengerbe fulladt) Poitiers-i Henrik (1217-1276), antiochiai hercegnek a felesége, Lusignan Izabella (1210/1216-1264) hercegné volt, I. Hugó (1193/1194-1218) ciprusi királynak (1205-1218 /Lusignan-ház/) és feleségének, (Champagne-i) Aliz (1195/1196-1247), ciprusi királynénak és jeruzsálemi régensnőnek a leánya. (Champagne-i Aliz királyné I. (Anjou) Izabella (1171/1172-1205) jeruzsálemi királynőnek (1192-1205) és harmadik férjének, I. (Champagne-i) Henriknek (1166-1197), társuralkodóként jeruzsálemi királynak (1192-1197), II. Henrik néven Champagne grófjának, a leánya volt.) Poitiers-i Henrik herceg és Lusignan Izabella hercegné házasságából származott (Lusignan-Poitiers-i) III. (Nagy) Hugó (1235-1284), ciprusi király (1267-1284), (Hugó, jeruzsálemi király, 1268-1284). Nagy Hugó király trónra lépésével a Lusignan-Poitiers-i–ház tagjainak uralkodása kezdődött meg, mind a Jeruzsálemi Királyságban, mind a Ciprusi Királyságban. – IV. Bohemund fejedelem második felesége Lusignan Meliszenda (1200/1201-1249 után) fejedelemné volt. (Meliszenda I. (Anjou) Izabella (1171/1172-1205) jeruzsálemi királynőnek (1192-1205), és negyedik férjének, (Lusignan) Amalrik (Imre) (1144?-1205) ciprusi királynak (1194-1205), társuralkodóként jeruzsálemi királynak (II. Amalrik, 1197-1205) a leánya. Meliszenda a féltestestvére volt, az előzőekben már említett, I. Hugó ciprusi királynak.) IV. Bohemund és Meliszenda házasságából született II. (Poitiers-i) Mária (1220/1225-1307), címzetes jeruzsálemi királynő (1269-1277), aki a Jeruzsálem királynője uralkodói címet, 1277-ben, eladta I. (Anjou) Károlynak (1227-1285), Szicília királyának (1266-1282). Mind ezekhez lásd: [4] - hozzáférés: 2022. július 8.
  9. 1268-ban Bajbarsz (1223 körül – 1277) egyiptomi mameluk szultán (1260-1277) elfoglalta az Antiochiai Fejedelemség székhelyét jelentő Antiochia városát.
  10. 1289-ben Kaláún (1222 körül – 1290) egyiptomi mameluk szultán (1279-1290) elfoglalta a Tripoliszi Grófság székhelyét jelentő Tripoli városát.
  11. A fejedelmek, illetve a régensek közül, I. Bohemund, II. Bohemund, Salernói Richárd, Salernói Roger, Tankréd (ő anyai ágon) és Konstancia a Hauteville-i–házból (olaszul: Altavillai-ház); Poitiers-i Rajmund, III. Bohemund, IV. Bohemund, V. Bohemund, VI. Bohemund, VII. Bohemund, Lúcia és Rupen Rajmund a Poitiers-i–házból származtak.
  12. A fejedelmek, illetve a régensek közül, Salernói Roger, II. Bohemund és Poitiers-i Rajmund a muszlim ellenfelekkel vívott harcokban elesett, Tankréd megmérgezéséről terjedtek el híresztelések, Fulkó lovasbalesetben elszenvedett sérüléseibe halt bele, Rupen Rajmund örményországi fogságban, avagy harcokban, halt meg. Châtillon-i Rajnáld halálára vonatkozó megjegyzést lásd nála.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas, Budapest, 1991. ISBN 963-7425-48-9
  • Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története, Osiris, Budapest, 2002. ISBN 963-389-347-X
  • [5] – hozzáférés: 2022. július 1.
  • [6] – hozzáférés: 2022. július 1.
  • [7] – hozzáférés: 2022. július 1.
  • [8] – hozzáférés: 2022. július 1.
  • [9] – hozzáférés: 2022. július 1.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés