Főmenü megnyitása

IV. Hugó ciprusi király

IV. (Lusignan) Hugó (1294. – 1359. október 10.) Ciprus királya, címzetes jeruzsálemi és örmény király volt 1324 és 1358 között.

IV. (Lusignan) Hugó (12941359. október 10.), Ciprus királya, címzetes jeruzsálemi és örmény király volt 1324 és 1358 között.

IV. Hugó
Ciprusi Királyság királya
Uralkodási ideje
1324. március 1. 1358. november 24.
KoronázásaNicosia
1324. április 15. vagy 25.
Elődje II. Henrik ciprusi király
Utódja I. Péter ciprusi király
Jeruzsálemi Királyság királya
KoronázásaFamagusta
1324. május 13.
Életrajzi adatok
Uralkodóház Lusignan-ház
Született 1294.
Nicosia[1][2]
Elhunyt 1359. október 10.
Nicosia[3][1][4]
Édesapja Guy of Lusignan
Édesanyja Eschive d'Ibelin
Házastársa 1. Ibelin Mária
Házastársa 2. Ibelin Aliz ciprusi királyné
Gyermekei 1. feleségétől
1. Guido
2. feleségétől
2. Échive
3. Péter
4. János
5. Jakab
6. Tamás
7. Perrot
8. Margit
Armoiries Chypre Jérusalem.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Hugó témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Jeruzsálemi Guidó és Ibelin Éschive fia, III. Hugó ciprusi király unokája volt. Nagybátyja, II. Henrik halála után foglalta el a trónt. Hugó megelégedett Ciprus kormányzásával és igyekezett gátolni, fia (a későbbi I. Péter) azon törekvéseit, hogy a nyugat-európai hatalmak bevonásával szövetséget hozzon létre a Jeruzsálemi Királyság visszahódítására.

Uralkodása idején Famagusta kikötője komolyan felértékelődött, mivel a térség többi kikötője, muzulmán kézbe került (így például Akko kikötőváros, amit az arabok foglaltak el).[5] Hugó kereskedelmi szövetséget kötött a velenceiekkel, ami konfliktushoz vezetett a genovaiakkal, akik szintén komoly kereskedelmi érdekekkel rendelkeztek a szigeten és azt követelték, hogy a király fizesse meg nekik nagybátyja, II. Henrik tartozásait. Hugónak sikerült velük is megegyezni 1329-ben.

1344-ben szövetségre lépett a velenceiekkel és a templomosokkal és e szövetség keretében sikerrel elfoglalta Szmirna városát. A következő évben a szövetség mind tengeren, mind a szárazföldön legyőzte a törököket Imbros szigeténél, ám a győztes csatát nem tudták hosszabb távon kihasználni.

CsaládjaSzerkesztés

Hugó kétszer nősült meg. 1307-ben Ibelin Máriát vette feleségül, majd Mária halála után, 1318-ban annak unokatestvérét, Ibelin Alizt.

Hugónak nyolc gyermeke volt. Első házasságából egy fia született:

  • Guidó (1316 – 1343).

Második házasságából négy gyermek született:

  • Échive (1323 – 1363),
  • Péter (1328 – 1369), aki 1359 és 1369 között Ciprus királya volt,
  • János (1329 – 1375),
  • Jakab (1334 – 1398), aki 1382 és 1398 között Ciprus királya volt.

További három gyermekének anyja ismeretlen:

  • Tamás (? – 1340)
  • Perrot (? – 1353)
  • Margit.

Hugó 1358-ban átadta a hatalmat fiának, majd a következő évben meghalt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b WikiTree (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  2. 2019. július 11.
  3. Charles Cawley: Medieval Lands (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.)
  4. 2019. július 11.
  5. Spyridakis 1977. 127-128. old.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hugh IV of Cyprus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hugues IV de Chypre című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Spyridakis 1977.: Spyridakis, Constantinos. A brief history of Cyprus, Revised edition. (angol nyelven), Nicosia: Zavallis Press Ltd. [1977] 

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés


Előző uralkodó:
II. Henrik
Ciprus királya
13241359
 
Következő uralkodó:
I. Péter