„Heliocentrikus világkép” változatai közötti eltérés

form, link, átfogalmaz, csonk sablon ki
(form, link, átfogalmaz, csonk sablon ki)
{{nincs forrás}}
[[kép:Heliocentric.jpg|thumb|250px|right|Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708]]
 
A '''heliocentrikus világkép''' ([[görög nyelv|görög]] Ηλιος vagyis ''Helios'', Nap) szerint a [[Nap]] a Világmindenség közepe. A [[csillagászat]]i elméletet [[heliocentrikus modell]]nek nevezzük, eszerint a Nap van a [[Naprendszer]] középpontjában.
 
# Minden körmozgás a Nap körül történik, mintha ez lenne a Világmindenség középpontja.
# A Nap–Föld távolság, illetve a Föld és a csillagos égbolt távolságának aránya kisebb, mint a földgömb rádiusza és a Nap–Föld távolság aránya, úgyhogy a csillagos égbolt méretéhez képest elhanyagolható.
# Mindaz, amit az állócsillagok[[állócsillag]]ok égboltján mint mozgást észlelünk, nem olyannak mutatkozik, mint amilyen ténylegesen, hanem olyan, mint amilyennek a Földről látszik. A Föld tehát a rajta levő tárgyakkal együtt naponta megfordul változatlan pólusa körül. Ezzel szemben az állócsillagok szférája, mint a legkülső égbolt, mozdulatlan.
# Mindaz, amit a Nap mozgásában megfigyelhetünk, nem önmagától áll elő, hanem a Föld mozgása révén, mert a Föld épp úgy a Nap körül mozog, mint a többi bolygó. A Föld ezen kívül más mozgásokat is végez.
# A bolygók mozgásában csak a földi megfigyelő lát direkt és retrográd szakaszokat. Az égbolt számos jelensége csak a Föld mozgásával magyarázható.
A heliocentrikus elmélet elfogadása – legalábbis az európai tudományos körökben – [[Galileo Galilei]], [[Tycho Brahe]], [[Johannes Kepler]] és [[Isaac Newton]] nevéhez fűződik. Galilei ismertette az elméletet széles körben. Brahe megfigyelései az égitestek mozgásáról és az állócsillagok szférájának változékonyságáról, valamint Kepler ezeket értelmező munkája ellentétbe került az addig érvényes geocentrikus világképpel (és a kopernikuszi modell részleteivel is). Newton [[tömegvonzás]]ról szóló törvénye világos és egyértelmű elméleti magyarázattal támasztotta alá a heliocentrikus világképet, és különlegesen pontos előrejelzéseket tett lehetővé. A Kopernikusz által elkezdett paradigma váltást gyakran ''kopernikuszi forradalom'' néven is említik.
 
Már korábban előfordult az a feltételezés, hogy a Nap csak egy [[csillag]] a többi között. Nicolaus Cusanus is ezt állította, hirdette még a Világegyetem végtelenségét, csak úgy, mint [[Giordano Bruno]] aki még azt is állította, hogy a világmindenség homogén, bármerre mennénk benne, ugyanazt látnánk és a Naprendszer nincs kitüntetett helyzetben. Sir [[William Herschel]] felfedezte, hogy a Nap nincs a csillagvárosunk közepén, az 1900-as években pedig fény derült arra, hogy a [[Tejútrendszer]] csak egy [[galaxis]] a sok közül. Ennek fényében a „Világmindenség középpontja” kifejezés matematikailag és fizikailag értelmét veszíti. Jelenleg [[Giordano Bruno]] azon intuíciója körül zajlik a leglázasabb csillagászati kutatás, hogy szerinte az exobolygókon[[exobolygó]]kon élet is lehetséges. Ha erre bizonyítékot lehet találni, akkor a Föld biológiai értelemben sem a „Világmindenség középpontja” többé.
 
Mindezek alapján kijelenthető, hogy a „heliocentrikus világkép” kifejezésként elavult. Jelképes elnevezése azonban annak a nagyon valós tudományos fölfedezésnek, hogy az emberiség lakóhelye, a Föld bolygó a Naprendszer nevű csillagászati alakzat része, és hogy ezt a csillagászati rendszert ugyanaz az erő, az általános tömegvonzás tartja össze, ami miatt az alma a földre pottyan, ha leesik a fáról.
 
Mindezek alapján kijelenthető, hogy a „heliocentrikus világkép” tudományos kifejezésként elavult, bár gyakran a „heliocentrikus modell” kifejezést értik alatta.
Ha a tudomány alapja a csodálkozás, akkor erre a tényre ma is indokolt rácsodálkoznunk, és indokolt elismeréssel gondolnunk azokra a tudós-generációkra, akik akárhányszor komoly személyes kockázatokat és áldozatokat vállalva dolgoztak azért, hogy ezt a fölfedezést bizonyosságként elénk tárják.
 
== Források ==
{{források}}
 
{{csonk-dátum|csonk-csillag|2006 márciusából}}
 
{{Portál|Csillagászat}}