„Monaco (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a jav |
→Története: vastagon csak a tárgyat szedjük az első előfordulásakor |
||
86. sor:
[[Kép:Fuerstenpalast Wache.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Monaco, a hercegi palota bejárata]]
[[Kép:Stade Louis II de Monaco.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Monaco látképe a II. Lajosról elnevezett stadionnal]]
Az állam elnevezése egyes kutatók szerint a monoikosz törzstől ered, míg mások a görög
Monaco első lakói az időszámítás előtti első évezred táján itt élt
A mai Monaco elődje egykor sokkal szegényebb volt és mainál sokkal nagyobb területen feküdt.
98. sor:
[[1861]]-ben Monaco területének négyötöd részét eladta a franciáknak. Monacóban akkoriban már működött egy kisebb kaszinó, melynek sikerét látva III. Károly (Carlo) egy francia üzletemberrel társulva megalakította a Tengeri Fürdőzési és Külföldiek Köre Társaságot.
[[1868]]-ban e Tengeri Fürdőzési és Külföldiek Köre Társaság védnökségével nyílt meg az új nagy kaszinó az addig nagyrészt lakatlan
Bár Monaco neve az idők folyamán összenőtt a rulettel és a szerencsejátékokkal, és annak valóban nagy szerepe volt az apró állam gazdagodásában, mára azonban annak az államháztartásban betöltött szerepe nem olyan jelentős mint régebben. Más pénzforrások is gazdagítják: többek között az idegenforgalom, a különböző rendezvények: fesztiválok, autóversenyek és nagy részben a vállalati adókból származó bevételek. A kis városállamban ugyanis nincs személyi jövedelemadó, és a helyi vállalatoknak is igen alacsony a nyereségadója, aminek következtében számos nemzetközi holdingtársaság helyezte ide központját.
| |||