„Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dátum jav. AWB (8350) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ciprus –> Ciprusi Köztársaság |
||
97. sor:
M. Goulding, békefenntartásért felelős főtitkár-helyettes osztályozása szerint a katonai akció lehet:
* preventív állomásoztatás (pl. [[Macedónia]]),
* hagyományos békefenntartás, ami lehet fegyvertelen misszió (pl. [[Nyugat-Szahara]]), fegyveres ellenőrző misszió (pl. [[Ciprusi Köztársaság|Ciprus]]), vagy béketeremtő missziót követő ellenőrzés (pl. az [[Irak]]–[[Kuvait]] határon),
* átfogó rendezési tervet segítő misszió ([[Namíbia]], [[Kambodzsa]]),
* humanitárius szállítmányok védelme ([[Szomália]]),
132. sor:
Az UNTAES (U. N. Transnational Administration for Eastern Slavonia, Baranja and Western Sirmium) nevű erők a [[délszláv háború]] során igazgatta [[Kelet-Szlavónia|Kelet-Szlavóniát]], Baranyát és [[Nyugat-Szerémség]]et. Ez volt az ENSZ eddigi legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása. Szintén a [[délszláv háború]] idején, 1992 februárjától három [[horvátország]]i területen, majd a [[szarajevó]]i repülőtéren állomásozott, és a bosnyák légteret ellenőrizte az UNPROFOR nevű erő, amely a [[macedón]] államfő kérésére kiterjesztette tevékenységét [[Macedónia]] területére is. 1993-tól [[Szarajevó]], [[Tuzla (Bosznia-Hercegovina)|Tuzla]], [[Goražde]] és [[Bihács]] [[Bosznia-Hercegovina|boszniai]] városokat védetté nyilvánította az [[ENSZ]]. 1995-től a BT az UNPROFOR-erőket három részre osztotta: Boszniában maradt az UNPROFOR, [[Horvátország]]ban és [[Macedónia|Macedóniában]] pedig az UNCRD, illetve az UNPREDEP nevű erők jöttek létre. A három erő 1995 tavaszán 38 ezer katonát, 803 rendőrt, 2017 nemzetközi, 2615 helyi személyzetet foglalkoztatott, évi költsége 1,9 milliárd dollár volt. A [[daytoni megállapodás]]t követően a misszió szerepe főleg a boszniai helyzet megoldására koncentrálódott, és az [[ENSZ]] és a [[NATO]] közti megállapodás alapján a [[NATO]] vette át nagyobbrészt a misszió feladatát 1995. december 20-tól. A fegyveres erőben azonban nem NATO-tagok is részt vehettek, [[Magyarország]] például egy műszaki alakulattal részt is vett, ahogy azt már az UNPROFOR idején is megtette, továbbá [[Taszár]]on egy szárazföldi és légi bázist is rendelkezésre bocsátott. Az [[ENSZ]] által így létrehozott [[NATO]]-erő először az [[IFOR]], majd az [[SFOR]] nevet kapta, és 60 ezer fős kerettel működött. ENSZ-erők is maradtak a térségben: az ENSZ [[Bosznia-Hercegovina]]i missziója (UNMIBH), mely 1995 decemberétől működött [[Szarajevó]]ban, és rendőrökből és megfigyelőkből állt, továbbá egy 28 megfigyelőből álló egység [[Prevlaka]] félszigetén 1996-ot követően.
Az időben leghosszabb akció a [[
a [[Közel-Kelet]]en 1974-től egy békefenntartó erő jött létre a [[Sinai-félsziget]]en, egy kéksapkás misszió pedig a [[Golan-fennsík]]on. 1978-ban a [[libanon]]i polgárháború eseményibe [[Izrael]] beavatkozott, így a BT egy 6000 fős békefenntartó erőt hozott létre az ország északi részén, amely azonban nem tudta sem a támadást, sem a polgárháború elmérgesedését megakadályozni.
| |||