Wikipédia

„Minszk” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
'''Minszk''' ({{belaruszul|Мiнск}}, {{oroszul|Минск}}, {{lengyelül|Mińsk}}) [[Fehéroroszország]] fővárosa, a [[Minszki terület]] és a [[Minszki járás]] székhelye, egyben a Független Államok Közösségének a székhelye. Lakossága 1,78 millió fő (2006). Az [[1999]]-es népszámláláskor a lakosság 79,3%-a belarusz; 15,7%-a orosz; 2,4%-a ukrán; 1,1%-a lengyel és 0,6%-a zsidó nemzetiségű volt. [[1993]] óta különleges, területi jogokat élvez. Területe 269 km². A ''Szviszlocs'' és a ''Nyemiha'' folyó partján terül el, az ország földrajzi központjában, [[Moszkva|Moszkvától]] mintegy 700 km-re délnyugatra. A ''Minszki-hátság'' déli részén fekszik, mintegy 220 m-es tengerszint feletti magasságban. A várost északról és keletről erdőségek övezik, sok zöldterülete van (legnagyobb parkja, a ''Cseljuszkinyec-park'' 78 hektáron terül el). Közigazgatásilag 9 kerületre ''(Frunzenszkij, Moszkovszkij, Oktyabrszkij, Leninszkij, Partizanszkij, Pervomajszkij, Szovjetszkij, Centralnij, Zavodszkij)'' oszlik.
[http://www.minsk.gov.by/audio/gimnminsk.mp3 Minszk himnusza (Pesznya o Minszke)]
[[Fájl:Belarus-Minsk-Trade Union Palace of Culture.jpg|thumb|A Szakszervezetek kultúrpalotája]]▼
 
== Története ==
34 ⟶ 33 sor:
[[1793]]-ban az egész országhoz hasonlóan az Orosz Birodalom része lett, [[1796]]-ban pedig kormányzósági székhellyé vált. A 19. században mint kereskedelmi és közigazgatási központ ismét gyors fejlődésnek indult, az [[1830-as évek]]ben utcáinak többsége szilárd burkolatot kapott, [[1838]]-ban megjelent az első minszki újság, [[1844]]-ben pedig a városi színház is felépült. A fejlődést felgyorsította az [[1846]]-ban megépült országút és az [[1871]]-re elkészült vasút, amely Moszkvát és Varsót kötötte össze. [[1873]]-ban a Romni-Libava (Liepaja) vasút megépülésével vasúti csomóponttá vált. Az iparosodás is megindult, a város lakossága ezért gyorsan növekedett (1860-ban 27 ezer, 1897-ben 91 ezer lakosa volt). Minszk egyben a belorusz munkásmozgalom központja is lett, [[1898]]-ban az OSZDMP első kongresszusára itt került sor. Az [[első világháború]] alatt a frontvonal közelében levő városként nagy jelentősége volt, az orosz nyugati front főparancsnoksága itt székelt.
[[1917]] októberében itt is megalakultak a szovjetek. [[1918]] februárjától decemberéig német megszállás alatt volt, 1918. március 25-én itt kiáltották ki a rövid életű ''Belarusz Népköztársaság''ot. [[1919]]-ben a Belorusz SZSZK fővárosává nyilvánították. 1919-1920-ban egy ideig lengyel megszállás alatt volt, a rigai egyezmény értelmében végleg a Szovjetunióhoz került. [[1922]]-ben megindult a háborús károk helyreállítása, gyors iparosítás kezdődött, a lakosság száma gyorsan növekedett (1939-ben 238,8 ezer fő). [[1921]]-ben egyetemet létesítettek, [[1929]]-ben megindult a villamosközlekedés, [[1934]]-ben pedig az első repülőtér.
 
[[Fájl:Belarus-Minsk-East-1 Residential Area-2.jpg|thumb|balra|A Vosztok-lakótelep házai az 1970-es években épültek]] A [[második világháború]]ban az előretörő német csapatok [[1941]]. június 26-án foglalták el a várost. Itt alakították ki a ''Reichskomissariat Ostland'' központját. Megkezdődött a lakosság kényszermunkára hurcolása, a kommunisták tömeges gyilkolása, a zsidó lakosság gettóba tömörítése (mintegy 100 ezres gettót alakítottak ki Minszkben). Hamarosan Minszk a belarusz partizánmozgalom központjává vált, ezért a szerepéért [[1974]]-ben Hős város címmel tüntették ki. A Bagratyion-hadművelet keretében [[1944]]. július 3-án szabadult fel. A súlyos harcokban a város épületeinek 80%-a megsemmisült, lakossága mintegy 50 ezer főre csökkent. A háború után a várost gyorsan újjáépítették, de az épületeket nem rekonstruálták, a város arculatára ma is az 1940-1950-es évek „Sztálin-barokk“ építészete nyomja rá a bélyegét (hatalmas, túldíszített középületek, széles utak, jellegtelen lakótelepek). [[Fájl:Belarus-Minsk-Railway Station Square-4.jpg|thumb|balra|A Privokzalnaja-tér épületei az 1950-es évek stílusában épültek]]Az újjáépítés pozitív oldala viszont, hogy számos zöldterületet alakítottak ki, Minszk a [[Szovjetunió]] egyik leginkább parkosított városává vált. A lakosság száma gyorsan növekedett, [[1959]]-ben elérte a ½ milliót, [[1972]]-ben az 1 milliót, [[1986]]-ban pedig az 1,5 milliót. Egymás után épültek az új lakótelepek, az [[1960-as évek]]ben a ''Csizsovka'', az [[1970-es évek]]ben a ''Szerebranka, Zapad és Vosztok'', az [[1980-as évek]]ben pedig ''Kuraszovscsina'' és ''Malinovka''. [[1975]]-ben a növekvő lakosság és az ipar vízigényének biztosítására elkészült a Vilija folyótól a Szviszlocson át Minszkbe vezető csatorna, amelyet a Zaszlavli-víztározó egészített ki. [[1984]]-ben megnyitották az első metróvonalat. Az [[1990-es évek]] közepének gazdasági válságán túljutva ma ismét gyors gazdasági növekedés jellemzi a várost, lakossága folyamatosan növekszik, a város határában egyre több helyen épülnek új lakóterületek (úgynevezett ''mikrorajon''ok).▼
▲[[Fájl:Belarus-Minsk-Trade Union Palace of Culture.jpg|thumb|balra|A Szakszervezetek kultúrpalotája]]
A [[második világháború]]ban az előretörő német csapatok [[1941]]. június 26-án foglalták el a várost. Itt alakították ki a ''Reichskomissariat Ostland'' központját. Megkezdődött a lakosság kényszermunkára hurcolása, a kommunisták tömeges gyilkolása, a zsidó lakosság gettóba tömörítése (mintegy 100 ezres gettót alakítottak ki Minszkben). Hamarosan Minszk a belarusz partizánmozgalom központjává vált, ezért a szerepéért [[1974]]-ben Hős város címmel tüntették ki. A Bagratyion-hadművelet keretében [[1944]]. július 3-án szabadult fel. A súlyos harcokban a város épületeinek 80%-a megsemmisült, lakossága mintegy 50 ezer főre csökkent. A háború után a várost gyorsan újjáépítették, de az épületeket nem rekonstruálták, a város arculatára ma is az 1940-1950-es évek „Sztálin-barokk“ építészete nyomja rá a bélyegét (hatalmas, túldíszített középületek, széles utak, jellegtelen lakótelepek).
 
[[Fájl:Belarus-Minsk-East-1 Residential Area-2.jpg|thumb|jobbra|A Vosztok-lakótelep házai az 1970-es években épültek]]
[[Fájl:Belarus-Minsk-Railway Station Square-4.jpg|thumb|jobbra|A Privokzalnaja-tér épületei az 1950-es évek stílusában épültek]]
▲[[Fájl:Belarus-Minsk-East-1 Residential Area-2.jpg|thumb|balra|A Vosztok-lakótelep házai az 1970-es években épültek]] A [[második világháború]]ban az előretörő német csapatok [[1941]]. június 26-án foglalták el a várost. Itt alakították ki a ''Reichskomissariat Ostland'' központját. Megkezdődött a lakosság kényszermunkára hurcolása, a kommunisták tömeges gyilkolása, a zsidó lakosság gettóba tömörítése (mintegy 100 ezres gettót alakítottak ki Minszkben). Hamarosan Minszk a belarusz partizánmozgalom központjává vált, ezért a szerepéért [[1974]]-ben Hős város címmel tüntették ki. A Bagratyion-hadművelet keretében [[1944]]. július 3-án szabadult fel. A súlyos harcokban a város épületeinek 80%-a megsemmisült, lakossága mintegy 50 ezer főre csökkent. A háború után a várost gyorsan újjáépítették, de az épületeket nem rekonstruálták, a város arculatára ma is az 1940-1950-es évek „Sztálin-barokk“ építészete nyomja rá a bélyegét (hatalmas, túldíszített középületek, széles utak, jellegtelen lakótelepek). [[Fájl:Belarus-Minsk-Railway Station Square-4.jpg|thumb|balra|A Privokzalnaja-tér épületei az 1950-es évek stílusában épültek]]Az újjáépítés pozitív oldala viszont, hogy számos zöldterületet alakítottak ki, Minszk a [[Szovjetunió]] egyik leginkább parkosított városává vált. A lakosság száma gyorsan növekedett, [[1959]]-ben elérte a ½ milliót, [[1972]]-ben az 1 milliót, [[1986]]-ban pedig az 1,5 milliót. Egymás után épültek az új lakótelepek, az [[1960-as évek]]ben a ''Csizsovka'', az [[1970-es évek]]ben a ''Szerebranka, Zapad és Vosztok'', az [[1980-as évek]]ben pedig ''Kuraszovscsina'' és ''Malinovka''. [[1975]]-ben a növekvő lakosság és az ipar vízigényének biztosítására elkészült a Vilija folyótól a Szviszlocson át Minszkbe vezető csatorna, amelyet a Zaszlavli-víztározó egészített ki. [[1984]]-ben megnyitották az első metróvonalat. Az [[1990-es évek]] közepének gazdasági válságán túljutva ma ismét gyors gazdasági növekedés jellemzi a várost, lakossága folyamatosan növekszik, a város határában egyre több helyen épülnek új lakóterületek (úgynevezett ''mikrorajon''ok).
 
== Éghajlata ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Minszk”