„Lipniți csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Kazán |
||
27. sor:
Ahmat [[Podólia|Podólián]] és [[Galícia|Halicson]] át söpörve nyomult be Moldvába, s seregei elkezdték fosztogatni az országot. A tatárok elsősorban nőket és gyerekeket ejtettek foglyul, s zsákmányukkal éppen visszafordultak volna, amikor ezt az alkalmas pillanatot választva csapott a hordára a mai Lipnic közelében István serege. Ez egy megszokott, hagyományos taktika volt akkoriban a fosztogató tatár és [[törökök|oszmán]] hadak ellen, amelyek elsődlegesen rablás végett érkeznek az adott országba, s igyekeznek minél több zsákmányt szerezni, kerülve az ellenséges csapatokkal az összecsapás. A visszavonulás azonban a nagy teher miatt lelasul és ez olykor végzetessé válhat a betörő sereg száméra. Ahmat kán seregének valószínűleg nagy része ott veszett a csatában és a fiát is foglyul ejtették a moldvaiak, sőt egyik testvére is életét vesztette.
A csata után III. István békét kötött az Arany Hordával. További támadások elkerülése végett István igyekezett megerősíteni keleti határait, e célra három erődítményt is épített. [[1502]]-ben az Arany Horda még egy nagyobb támadást intézett Moldva ellen, de az sem volt különösebb hatással Istvánra nézve. A krími kánság önállósulásával, majd török hűbéressé válásával és az [[Oszmán Birodalom]] fokozottabb térnyerésével, továbbá [[Moszkva]] megerősödésével semmilyen befolyással nem volt már a térség hatalmi alakulására nézve, sőt állandó területvesztés jellemezte, mely területeket az [[oroszok]] kebeleztek be és [[1552]]-re [[IV. Iván orosz cár|IV. (Rettegett) Iván]] meg is hódítja [[Asztrahán]]t, [[
==Külső hivatkozás==
| |||