„Morva nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Poroszország –> Porosz Királyság |
|||
25. sor:
A cseh szakirodalom által tagadott szakadék a morva és a cseh között valójában fennáll. Legfőképp a külföldi munkákban lehet képet kapni a morva nyelv helyzetéről. Morvaországot a [[Cseh–Morva-dombság]] jól izolálta, ezért itt konzerválódtak a nyelvjárások, szemben a cseh nyelvjárásai ma nagyrészt megszűntek és csak szigetformában fordulnak elő archaikus elemeket őrző cseh nyelvjárások. Történelmi helyzete is más volt a morváknak: dokumentumok és feltárások sora bizonyítja, hogy a morva és a cseh évszázadokon át két külön nép volt. A Cseh Királyságon belül a morváknak megvolt a maguk autonómiája, a nyelvüket is külön említették (és a morvák is külön nyelvnek tartották), amelyet még oktattak is az iskolákban. 1755-ig vámhatár választotta el egymástól a két országot, ezért Morvaországnak gazdasági kapcsolatai elsősorban [[Alsó-Ausztria]] és [[Magyar Királyság|Magyarország]] felé voltak, Csehország gazdasági útvonalai [[Szászország]], [[Lengyelország]] és Szilézia felé tolódtak. A morvák és a csehek kapcsolatát olykor konfliktusok is kísérték, így a [[huszita háborúk]] idején is Morvaország nem a cseh [[husziták]]at, hanem a pápát és [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] császárt támogatta.
Az a nézet, hogy a morvák csak a csehek egy néprajzi csoportja és nyelvük a cseh egy nyelvjárása mindössze a [[19. század]]ban terjedt el, bár elhangzottak ugyan korábban is állítások, így [[Comenius]] részéről, hogy a morvák a csehek alá tartoznak, ezzel szemben akkortájt még a szlovákokat is ''durvább tájszólás''-sal beszélő cseheknek tartották. Morvaországban is bevezették a Csehországban kodifikált nyelvet, melyet egyesek próbáltak bővíteni morvaországi elemekkel, ám a kezdeményezés mások, mint [[František Palacký]] ausztroszlavista ellenállásán megbukott.
A morva nyelv tulajdonképpen a [[szlovák nyelv]] legközelebbi rokona, azaz a nyugat-szlovák nyelvjárásokkal mutat azonosságokat, szemben a szlovák irodalmi nyelv a cseh nyelvhez igencsak közel áll (részben tudatos fúzió okán). A morva tudatot és a nyelvet aztán a következő évtizedek során tudatosan próbálták elnyomni. A 19. század második felére lényegében kiszorult a morva nyelv az irodalom és az oktatás területéről, míg a [[Porosz Királyság|Poroszországhoz]] tartozó [[Szilézia|Sziléziában]] főleg a [[Római katolikus egyház|katolikus egyház]] aktív közreműködése révén irodalmi formában megmaradt a morva nyelv, amelyben erős volt a germanizmus.
| |||