„I. Száhib Giráj krími kán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
38. sor:
[[Fájl:Bakhchisaray, Hansaray Museum.jpg|bélyegkép|bal|A bahcsiszeráji káni rezidencia mecsetje.]]
Száhib gyakran küldött segédcsapatokat a törökök európai hadjárataihoz és többször portyázott az Észak-Kaukázusban. Udvari krónikása, Remmal hodzsa kilenc portyáját írta le. A hadjáratokban a kán muskétás testőrsége, a nemesek lovassága és a káni tüzérség vett részt.<br />
[[1538]]-ban [[I. Szulejmán oszmán szultán|Nagy Szulejmán]] szövetségeseként [[Moldva]] ellen indultak, hogy megbüntessék az áruló [[IV. Péter moldvai fejedelem|Petru Rareș]] vajdát. Itt a kán személyesen is találkozott a szultánnal. A vajdát elűzték, és a fejedelemség déli részét, Budzsakot a birodalomhoz csatolták.<br />
[[1539]]-ben hadjáratot szervezett a cserkeszek megbüntetésére, akik a [[Temrjuk|Temrük]] körüli muzulmánokat zaklatták. A kán fogadta a cserkesz klánok vezetőit, akik bőséges ajándékokkal lekenyerezték és megígérték, hogy elfogják a hegyek közé menekült támadókat. A bűnösök soha nem lettek meg, de a kán visszatértében megsarcolta a cserkesz falvakat.<br />
[[1539]]–[[1540|40]] [[tél|tel]]én a krími tatárok északra indultak, Litvánia és talán Moszkva ellen. A sereg vezére Száhib fia, Emin volt. Sok rabszolgát szereztek, de a visszaúton a tatárok sokat szenvedtek a nagy hideg miatt.<br />
| |||